Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 29. hétfő - 143. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
162 iparűzési adóból nem 260 milliárd forinttal lett volna több bevételük, hanem nagyságrendileg 90 milliárd forinttal. 150 milliárd forintos az éves adóbevételi növekmény, ami az önkormányzatoknál jelentkezett. Kérem, hogy amikor a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot a helyi önkormányzatok szemszögéből is mérlegelik, akkor vegyék figyelembe azt, hogy az elmúlt években - ismétlem - a helyi önkormányzatok voltak a gazdasági növekedés egyik kedvezményezettjei, és azzal számolunk, hogy amennyiben jövőre 5 százalékot megközelítheti a gazdaság növekedése, és az Unió átlagát érdemben meghaladó növekedési mértéket a következő években is fenn tudjuk tartani, akkor a helyi önkormányzatok bevételei is érdemben növekedni fognak. Varju László elnök úr úgy fogalmazott, hogy nem tudni, a helyi önkormányzatokat érintő változás milyen anyagi helyzetben találja az önkormányzatokat. Képviselő úr június 24-én tett föl kérdést a Költségvetési bizottság ülésén a tekintetben, hogy milyen pénzügyi forrásai vannak az önkormányzatoknak. Tényszerűen a tisztelt Országgyűlést is szeretném tájékoztatni arról, hogy másnap - még a Költségvetési bizottság aznapi ülése előtt - tájékoztattam képviselő urat, most önöknek is el tudom mondani: 2020. márciusi, év évi önkormányzati saját beszámolók alapján a helyi önkormányzatok közül 3180 rendelkezett kereskedelmi bankban valamilyen mértékű megtakarítással. Az összesített megtakarítások összege 830,9 milliárd forint volt. Ez kizárólag a kereskedelmi bankoknál lévő összeget jelenti, nem foglalja magába a Magyar Államkincstárnál lévő, különböző állami és európai uniós forrásokból folyósított, ismétlem, kincstári számlákon lévő összegeket. A helyi önkormányzatok adósságállománya, ahogyan azt Nacsa Lőrinc képviselő úr mondta, tavaly év végével 220 milliárd forint volt. Ezt messze meghaladja a helyi önkormányzatok állampapír-állománya. Tehát nemcsak a betétállomány adata szól arról, hogy milyen pénzügyi helyzetben vannak az önkormányzatok, hanem az állampapír-állomány is és az adósságállomány is. Természetesen vannak különbségek önkormányzatok és önkormányzatok között, arra is felhívom a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat az alacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok pénzügyi helyzetét javítja, és egyedi támogatásra az eddigiekhez hasonlóan 2021ben is van lehetőség. (17.40) De ismétlem, összességében a legfontosabb, az önkormányzatok szempontjából is kiemelendő tétel az, hogy a magyar gazdaság ismét növekedési pályára álljon. A harmadik tétel, amiről röviden szólnék, az értékválasztás. Sokan elmondták, hogy a mindenkori költségvetésitörvény-javaslat értékválasztást is tükröz. A mi értékválasztásunk 2010 óta a munkáról és a családról szól. A munkát nem kell eléggé hangsúlyoznom. Itt Varga-Damm Andrea képviselő asszony figyelmét nemcsak arra hívom fel, hogy az elmúlt években európai uniós összehasonlításban is radikálisan emelkedett a foglalkoztatottak száma, hanem arra is, hogy a bérek is jelentősen növekedtek. Az elmúlt kilenc évben átlagosan 7 százalékos volt a bruttó átlagkeresetek növekedése. Éppen ezért nem találunk olyan fizetési kategóriát, olyan bérkategóriát, ahol ne az európai uniós átlagot érdemben meghaladó keresetnövekedés valósult volna meg. A minimálbér összegéről már a mai napon is volt szó. Engedjék meg, hogy a minimálbérek változásának a nettó összegét mondjam el. 2010-2020 között azon minimálbéresek, akiknek nincs gyermeke, 77,7 százalékos nettó keresetnövekedést tapasztalhattak meg, a gyermekesek pedig a családi kedvezménynek köszönhetően ennél nagyobb béremelkedést láttak, a három- vagy többgyermekesek esetében ez a nettó keresetnövekedés 160 százalékos volt. A harmadik dolog a munka és a család értékválasztása. A családtámogatásoknál felhívom arra a figyelmet, hogy a csecsemőgondozási díj mértéke, összege is növekedhet, a gyermeket vállaló édesanya a korábbi fizetésének a 100 százalékát kaphatja meg. Tekintettel arra, hogy a csecsemőgondozási díjból csak személyi jövedelemadót kell fizetni, így az egyénnek a nettó jövedelme növekedhet. Az önök előtt lévő végleges költségvetésitörvény-javaslat ezen változás több mint 14 milliárd forintos összegét is tartalmazza, így nominálisan a családtámogatások 2021-ben több mint 80 milliárd forinttal növekedhetnek.
