Országgyűlési Napló - 2020. évi rendkívüli nyári ülésszak
2020. június 29. hétfő - 143. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
160 kevesebb. Na most, igazság szerint önök a polgármesterekkel küzdenek, holott a lakosság az, amely ennek a levét megissza. Ha még adósságról beszélünk, és láttam, hogy nagyon ingatta a fejét képviselőtársam arra, hogy nincs is ennyi adóssága az önkormányzatoknak: akkor még egyet adjon hozzá, kedves képviselőtársam, adja hozzá a közműcégek adósságait. Legutóbb egy vitában elmondtuk, hogy nem a felszámolásoktól kell ezeket a cégeket megmenteni, hanem attól az úttól, amelyen keresztül önök odavitték az önkormányzati tulajdonú közműcégeket, a közműadó tekintetében, hogy mennyi közműadót szednek be ezektől a cégektől. És, kérem, nézzen utána, ezek a cégek ezt hitelből tudják finanszírozni, ők finanszírozzák a magyar államot hitelből. És mellette természetesen el kell nekik látni a feladatukat. Magyarán mondva, ha kinyitják a csapot, akkor abból iható víznek kell folyni; ha kiteszik a szemetet a ház elé, akkor azt el kell vinni; ha tömegközlekedést akarnak, akkor a buszt meg kell tankolni, és azon buszvezetőnek kell ülni, és azt vezetheti. És emellett önök még ezeket a cégeket nem is kicsit, hanem nagyon megadóztatják, ami ezeknél a cégeknél oda vezet, hogy el tudják-e látni a feladatukat, vagy nem tudják ellátni a feladatukat. (Nacsa Lőrinchez:) Most megint rázta a fejét képviselőtársam. Önök nem tudtak számlát kibocsátani a kukaholdingként elhíresült cégben, nem tudtak másfél éven keresztül számlát kibocsátani a magyaroknak hulladékkezelési díj címén. Majd ezt követően egy összegben gyorsan odatették, nem is emlékszem pontosan, karácsonyi vagy húsvéti ajándékként a magyarok asztalára. Ennyit a működőképességről. Mi azt gondoljuk, hogy a kiszámíthatóság inkább a normatív finanszírozás felé hajt. A kiszámíthatóság arrafelé hajt, hogy azok az önkormányzati emberek, akik ezt már kettő-három évtizede csinálják, ők megfelelő helyen el tudják látni a megfelelő feladatokat. (17.30) Ezt önök központosítani akarják, úgy a cégeket, mint ahogyan a pénzeknek az elosztását. Ez egészen biztosan nem a helyes irány. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Szórványos taps az MSZP és a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki a felszólalás lehetőségével élni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Amennyiben válaszolni kíván a vitában elhangzottakra államtitkár úr, akkor megadom a szót. BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem a támogató és kritizáló észrevételeket is, amelyeket az elmúlt hetekben a költségvetés általános vitája során, a bizottsági viták során vagy épp a mai nap a tisztelt képviselők megtettek. Azért köszönöm meg a kritizáló észrevételeket is, mert ez lehetőséget adott arra, hogy talán néhány kérdést tisztázzunk. Engedjék meg, hogy én most öt pontba összeszedve reagáljak a költségvetés egészét érintő észrevételekre, ezen belül is a mai nap elhangzott véleményekre. A jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot a gazdaságvédelem költségvetésének hívjuk. Azt gondolom, ez a legfontosabb karakter, ami a kormány gazdaságpolitikai válaszát adja a koronavírusjárvány okozta problémákra. Sokat beszéltünk arról, hogy alapvetően a munka az, ami kilábalást jelenthet ebből a mostani helyzetből, abból a helyzetből, ami szerint Magyarország és a legtöbb ország valószínűleg nem tudja elkerülni a gazdasági visszaesést. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy mindazok a gazdaságpolitikai válaszok, amelyeket idén a kormány meghozott, és amelyek a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatban szerepelnek, elégségesek lehetnek ahhoz, hogy ismét egy olyan növekvő pályára álljon a magyar gazdaság, mint ami jellemzett minket az elmúlt években. Ennek keretében örömmel nyugtázom, hogy a Gazdaságvédelmi Alap eredetileg 2555 milliárd forintos összege, amennyiben az Országgyűlés
