Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 24. kedd - 114. szám - A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
912 jelenlegi állása szerint a járvánnyal szemben globális megoldás nem ismert, ezért a koronavírus elleni küzdelem során minden országnak magának kell védekezési stratégiát kidolgoznia. A koronavírus elleni küzdelem és a magyar emberek megvédése a közös feladatunk, a felelős döntéseket azonban a kormánynak kell meghoznia. Magyarország Kormánya 2020. március 11-én a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére az Alaptörvény 53. cikkelye értelmében veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az azóta eltelt időszakban a kormány számos intézkedést vezetett be, amelyek célja a Covid-19 fertőzés elterjedésének akadályozása, lassítása, illetve a fertőzés elleni küzdelem támogatása, az emberi egészség megóvása, valamint az állampolgárokat, a vállalkozásokat és az országot a világjárványból adódóan sújtó negatív gazdasági hatások enyhítése. Át kell éreznünk, hogy nemcsak a ránk szakadt szerencsétlenség nagysága példátlan, és nemcsak az ezeréves magyar államiság történelmében, hanem az egész világon is példa nélküli az a helyzet, amelyben vagyunk. (14.00) Mindannyiunknak tudatában kell lennie annak, hogy a vészterhes időkben felelős döntéseket kell hozni, és hogy az eddig megtett és valószínűleg előttünk álló intézkedések szokatlan és idegen korlátozásnak tűnnek. Ezek betartása, az összefogás és a fegyelmezettség azonban a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet. A mai vészterhes időkben ezen értékek elengedhetetlenül szükségesek a nemzeti egység megteremtéséhez és fenntartásához. Legelőször is állítsuk fel az alkotmányjogi diagnózist, és állapítsuk meg az alkotmányjogi helyzetet, amely előállt a koronavírus-világjárvány magyarországi megjelenésével. Alaptörvényünk nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten részletesen és garanciákkal körülhatárolt módon rögzíti, hogy rendkívüli helyzetben mi a teendő, és mely alkotmányos szervnek mi a feladata. Az 53. cikk (1) bekezdése szerint a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Az 54. cikk (3) bekezdése szerint a különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Vagyis a veszélyhelyzet kihirdetése és a veszélyhelyzet megszüntetésének kizárólagos hatásköre és ezzel a felelőssége is a kormányé, és csakis a kormányé. A kormány alkotmányos mozgásterét ugyancsak az Alaptörvény 53. cikke határozza meg. Engedjék meg, hogy idézzem ennek (2)-(4) bekezdéseit: „(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja. (4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.” Mit is jelentenek ezek a rendelkezések? Egyfelől meghatározzák a kormány veszélyhelyzetben érvényesülő, a szokásosnál sokkal szélesebb és a hatékony védekezéshez nélkülözhetetlen hatáskörét. Vagyis rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Emellett rendelkezik arról is, hogy a kormány veszélyhelyzetben meghozott rendeletei mikor veszítik hatályukat. Az nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a veszélyhelyzet megszűnése ezt eredményezi. Sok félreértés övezi azonban az Országgyűlés szerepét ebben a döntési folyamatban, ezért indokolt most arról is szólni. Az Alaptörvény idézett rendelkezése szerint az Országgyűlés hatásköre két kérdésre terjed ki. Egyfelől sarkalatos törvényben meghatározza, hogy a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Nem állítom, hogy aki azt állítja, hogy a jelen helyzetben ennek
