Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
617 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! No, hát én azt gondolom, hogy egy rendkívül fontos, mondhatni, hiánypótló vita indult el az Országgyűlésben a magyar vidék helyzetéről, és én ilyen módon is szeretnék hozzájárulni ehhez a vitához. Én komolyan veszem az előttem szólókat, igyekszem ezekre reagálni és kihasználni azt a történelmi helyzetet, hogy rendkívül fontos, a magyar vidékpolitika szempontjából rendkívül fontos szereplők vannak jelen. Itt van a Miniszterelnökség képviseletében Orbán Balázs államtitkár úr, itt van Gyopáros Alpár képviselő úr, akiről tudjuk, hogy miniszteri biztos a „Magyar falu”, a „Modern falvak” program keretében - ritkán tudunk személyesen beszélni ezekről a kérdésekről, holott nagyon közel áll a szívemhez a vidékpolitika -, illetve itt van Tasó László egykori államtitkár úr is, aki egy igen érdekes, ízes kijelentést tett, hogy nagyarcúnak nevezte Arató képviselő urat (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Miért, nem igaz?), és erőteljesen bírálta a korábbi balliberális kormányokat. Azt gondolom, hogy ez utóbbival nagyon egyetértek. Tehát konkrétan: minden kritika a vidék helyzetével kapcsolatban jogos, ami a 2010 előtti balliberális kormányokra vonatkoztatható, csak, államtitkár úr, egykori államtitkár úr, azért nézzük meg a 2010 óta eltelt időszakot. Önnek mint közlekedési miniszter, kifejezetten olyan felelőssége van a magyar vidék pusztításában, a magyar vidék rombolásában, mint Kóka Jánosnak. Én azt hiszem, hogy ez a felelősség összemérhető. (11.40) Nos, én magam is szeretném leszögezni, és technikai bejelentésként szeretném megtenni, hogy az LMP frakciója ezt pozitív javaslatnak tartja, és természetesen támogatni fogja. Én most Nacsa képviselő úrra nézek itt. Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak érdekes módon válaszolt Nacsa képviselő úr. Önnek címezve szeretném jelezni, hogy az LMP frakciója támogatja ezt a javaslatot. (Nacsa Lőrinc feltartja a jobb hüvelykujját.) Köszönöm szépen a visszajelzést. Én ezt szerettem volna kérdezni, hogy amikor érti az információt, akkor jelezze, és köszönöm szépen, a jelzés megtörtént. Tehát akkor ilyen módon nem kell rabolni az Országgyűlés idejét. Nos, a saját elköteleződésem a vidéki térségek felé igen személyes, és egyébként pozitívnak tartom, hogy Tasó képviselő úr ezzel kapcsolatban nem szentimentális, inkább egy kicsit szimbolikus volt, ahogy elmondta a saját kötődését is. Én is utalok rá. Én magam egyébként harmadik generációs pécsi vagyok, ennek ellenére Kaposváron születtem, pontosan hasonló helyzet miatt. Nagyon boldog leszek, ha ezt fel tudom tüntetni az irataimban, hogy pécsi a származásom. Egyébként nagyonnagyon régi pécsi család, de hozzáteszem, hogy háromgenerációs pécsi család, azelőtt pedig egy Pécstől tizen-egynéhány kilométerre lévő, Bicsérd nevű kitelepülésről származott a családom. Különböző történelmi dokumentumoknak hála, egészen az 1500-as évekig le tudom vezetni a családfát, és számomra is rendkívül fontos, hogy a mai pécsi házunk teraszáról látom ennek a kistelepülésnek a templomtornyát. Tehát rendkívül fontos, és értem azt, amit mondott egyébként Tasó képviselő úr. De baranyai, pécsi képviselőként én is olyan régióból jöttem, ahogy Varga képviselő úr utalt rá, ami az Unió 20 legszegényebb térsége között van, és ez töretlenül így van Magyarország európai uniós csatlakozása óta. Olyan megyét képviselek, Baranya megyét, ami az egy főre jutó ipari teljesítmény tekintetében országosan már az utolsó lett, tehát mondhatjuk, hogy válságtérségről beszélünk. Akkor is, ha ez egy kis területű megye, relatíve kis területű megye, a fővárosa ennek a megyének, a megyeszékhelye, Pécs a Dunántúl legnagyobb városa, de már egyébként is érzékelhetőek a válságjelenségek. Ezzel együtt is, hogy itt van a Dunántúl legnagyobb városa, Baranya megye a leginkább elaprózott településrendszerű megyénk. Itt a legkisebb a települések átlaglélekszáma. Baranya megye kis területű megye, de 301 településből áll. Nagyon-nagyon fontosnak tartom egyébként azokat a gondolatokat is, amiket Tasó államtitkár úr említett, a kiegyensúlyozott területi fejlődés tekintetében. Én magam kutatóként és nemcsak mint vidéken élő felelős képviselő, de kutatóként is foglalkoztam ezzel a kérdéssel, és nagyon egyetértek azzal, hogy a településrendszer csak egy rendszerként értelmezhető. Történelmi, természeti
