Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 10. kedd - 111. szám - A származási hely feltüntetése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
618 adottságokból s a többi, kialakult egy bizonyos településrendszer Magyarországon, és ez nem véletlen. Ilyen módon tudtak egyébként a települések kapcsolatba kerülni a természettel és a környezettel. És nem véletlen, hogy megfelelő adottságokkal, mondjuk, aprófalvas vagy éppen nagyfalvas, vagy tanyás településrendszer alakult ki. Nyilván ennek voltak történelmi vonatkozásai is. De rendkívül fontos az, hogy ha felelősen tekintünk a magyar jövő elé, és fenntartható jövőt szeretnénk biztosítani, akkor nem érhetjük be kevesebbel, mint hogy a teljes településrendszer újra egy rendszerként tudjon működni, mert sajnos ez ma nem létezik. Tehát a kistelepülések nagyon sok tekintetben és az elmúlt évtizedek politikai felelősségéből kifolyólag is elvesztették a jövőjüket nagyon sok területen, főleg a periferikus térségekben. Elvesztették azt a szerepet, hogy az ott élők lakó- és munkahelyének az egysége, és ezt kell tudni megteremteni. Ezt önök sem tudták megteremteni az első öt vagy az elmúlt tíz évben, sőt nem is ilyen irányú politikát folytattak. Teljesen egyértelműen megvolt és megvan a szerepe a középvárosoknak, a nagyvárosoknak, a fővárosnak. Egyértelmű, hogy egy tragikus folt a 100 évvel ezelőtti trianoni döntés. Ezeket az alapvető természetes vonzáskörzeteket, határokat, rendszereket szabdalta szét, és a legtöbb nagyon fontos regionális központunkat elveszítettük. Ez óriási csapás volt egyébként a magyar területi fejlődésre is. No, de akkor ígértem, hogy konstruktív módon fogok hozzáállni ehhez a vitához, ha a magyar vidék helyzetéről beszélünk. Ha 2010-et tekintjük - és Gyopáros Alpár képviselő úrra is nézek, államtitkár úrra, illetve a Miniszterelnökség képviseletében Orbán Balázs államtitkár úrra -, gondolom, önök pontosan tisztában vannak azzal, hogy 2010 óta, nem az átkos balliberális idő óta, hanem 2010 óta milyen borzalmas demográfiai adatokat láthatunk a magyar vidék helyzetéről, hogy milyen elvándorlás, milyen tragikus elvándorlás mutatkozik főleg a periferikus térségekben és leginkább az 500 fő alatti kistelepüléseket érintően. Azt gondolom, hogy eredményekről beszélni egészen gyalázatos csúsztatás az önök részéről. Azt tapasztalom önökről, hogy önök legalább a zászlajukra tűzték a vidék népességmegtartó erejének megtartását, a vidék fejlesztését, de semmilyen módon nem tekinthető pozitívabbnak az önök politikai cselekvése, mint a megelőző időszak balliberális kormányaié. Nézzük meg konkrétan, hogy az infrastruktúra tekintetében mi történt, és itt ismét csak nézhetek Tasó államtitkár úrra is, hogy milyen helyzetben van a vidék működése, a vidék jövője szempontjából alapvető közlekedési infrastruktúra! Tehát valóban teljesen igazak a kritikák, amelyek a Gyurcsány-időszakra vonatkoznak, de 2010 óta folyamatosan romlik a helyzet. Jelenleg 17 ezer kilométernyi alsóbbrendű út van a rossz és a nem megfelelő kategóriába sorolva. Tehát 17 ezer kilométernyi országos fenntartású, alsóbbrendű út várja az azonnali felújítást. Ezeknek körülbelül 50 százaléka már annyira rossz állapotban van, hogy felújítani sem lehet, hanem újra kell építeni. És nagyon szeretném aláhúzni, képviselőtársaim, hogy itt ne nyúljanak vissza - ismétlem - az önöket megelőző időszakhoz, mert itt nem arról van szó, hogy nem tudtak, nem tudnak 10 év alatt ledolgozni egy szocialista örökséget vagy balliberális örökséget, mert rosszabb lett a helyzet az önök idejében. Csak 2013-18 között 1200 kilométerrel lett több a legrosszabb besorolású utak aránya, és mára ez az arány 68 százalék. Tehát az országos fenntartású alsóbbrendű utaknak 68 százaléka rossz, és nem megfelelő kategóriába van sorolva. Ehhez képest a „Modern falvak” program idei keretében 450 kilométernyi alsóbbrendű út felújítására van forrás. Tehát vessük össze az idei év 450 kilométernyi felújítását a 17 ezer kilométernyi, azonnali felújítási igénnyel! Menjünk tovább! Ha konstruktív vitát szeretnénk, nem fogok beleférni az időkeretbe. Nézzük meg, hogy mi történt a közösségi közlekedés terén, egykori államtitkár úr! Hol maradt az a nagyon sokszor megígért közlekedési reform, ami alapvető fontosságú, hogy fennmaradhasson szintén a vidék jövője szempontjából rendkívül fontos közösségi közlekedési rendszer? Önök beszéltek nemzeti buszgyártásról. Hol maradt a nemzeti buszgyártás? Azt látom, hogy egy vidéki városban 1 milliárd forintot adtak egy kínai buszösszeszerelő üzemnek. Ez volt önöknek a nemzeti buszgyártás, azóta semmilyen érdemi lépést nem tettek. Most ott tartunk, hogy hol így
