Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 2. hétfő - 109. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
457 Ezen túl szeretném még egyszer kérni tisztelettel az államtitkár urat, a miniszter urat, hogy vegyék komolyan a dolgukat, mert a gyerekek az elsők. Köszönöm. (Taps az MSZP és a DK soraiban.) (15.10) ELNÖK: Köszönöm szépen, Gurmai Zita képviselő asszony. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője: „Meddig még?” címmel. Öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napirend utáni sorozat folytatása közben kissé szomorú az ember, hiszen ellenzéki képviselőtársaim rengeteg húsbavágó, igazán életszagú témát vetettek fel ma a parlamentben, jellemzően Orbán Viktor miniszterelnök úrnak célozva ezeket, az érdemi válaszok viszont elmaradtak ezek kapcsán, legyen szó az egészségügy berkein belül tízezrével feleslegesen életüket vesztő magyar emberekről, akiknek a baja orvosolható vagy megelőzhető lenne bizonyos körülmények között, vagy éppen a szakképzésről, a kivándorlási kérdéskörről, és néha egészen elképesztő kiszólásokat hallhattunk. De ezen túllépve azért van itt egy olyan terület, mégpedig a migrációs tematika, ahol úgy érzem, ez a kormány tökéletesen szembemegy a saját korábbi retorikai alapvetéseivel is, és ezt a saját táborának a lakájmédián keresztül egy darabig még eladhatja, de aztán szembejön a valóság, szembejön az az elképesztő tendencia, hogy Magyarországon egy demográfiai, népesedési mélyrepülés, sajnálatos módon egy katasztrófa tapasztalható, és ezt egy álvalóságba menekülve elhazudja a Fidesz-KDNP. A múlt heti Magyar Nemzet címlapon hozta azt, hogy szerintük több gyermek született Magyarországon, mint a korábbiakban, miközben 90 ezer alatti élveszületési számból 4-et, azaz négyet találunk az utóbbi évtizedekben, mind a négyet 2010 után. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy 2010 előtt kedvezőek lettek volna a népesedési kilátások, nem azt akarom mondani, hogy ezt a mélyen szakmai kérdést egy mostani kormány nyakába lehetne kizárólagosan varrni, mert nem lehet, de az őszinte helyzetelemzés az lenne most, hogy óriási a baj, nagyon nagy a katasztrófa, megállapítjuk, hogy minden mutató tekintetében rontottunk, és együttesen az összes parlamenti párt kialakít egy nemzeti minimumstratégiát az elképesztően rossz helyzet kezelésére. Ehhez képest a magyar nemzetes hazudozás megpróbál arra mutatni, hogy itt azért kedvező tendenciák látszanak, miközben sajnálatos módon nem, még az egyetlen mutató, amely ideköthető volt, a termékenységi arányszám is először stagnálásnak, aztán sajnálatos 1 századpontos csökkenésnek indult. Tehát azt látjuk, hogy nincs, nem létezik, nem látható olyan népesedési mutató, amely tekintetében Magyarország sikereket tudna felmutatni. A házasságkötések számának örvendetes emelését nem sorolhatjuk ide, hiszen az nem népesedési mutató, jellemzően a kormányzat felső középosztálytól felfelé adott családtámogatási kedvezményeinek az elérése érdekében nőtt ez a szám. Üdvözöljük, hogy nőtt, maradjon is így, maradjanak együtt minél többen az érintett párok közül, és szülessen minél több vágyott gyermek, ez a célunk, de önmagában ezt sikerként előadni legalábbis önámítás, hazugság lenne. Ugyanakkor a másik irányból azt látjuk, hogy ez a kormányzat, bár markánsan fellépni látszik a migrációs tematikában, és azt látjuk, hogy igyekszik folyamatosan riogatni olyan országrészekben is, ahol ilyen veszély márpedig nincsen, a másik kezével máshogy cselekszik. Talán emlékeznek, fideszes képviselőtársaim, hogy 2015-ben az önök vezetője még aláírt egy kvótaszerű mechanizmusokat végrehajtani szándékozó záródokumentumot. Azóta szerencsére jó irányba nagyot fordult a világ, de azt látjuk, hogy egyre több problémát okoz egyrészt a letelepedésikötvény-üzletág által hozott korrupciós mechanizmusok tömege, hiszen a magyar költségvetés ráfizet erre: vissza kell fizetni azokat a beígért hozamokat, amelyeket nem mi, ellenzéki képviselők ígértünk oda, hanem orvul vitte keresztül a Fidesz ezt a rendszeren.
