Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 2. hétfő - 109. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
458 A másik tekintetben pedig a vendégmunkások tömegének ideimportálása elképesztő problémákat vet fel. Láthatjuk nemcsak azt, hogy cirill betűs táblák szaporodnak az érintett bevásárlóegységekben, a munkásszállók közelében, és nemcsak azt látjuk, hogy ez a kormányzat munkásszálló-építéseket kezdeményez, de mondjuk, magyar fiatalok számára bérlakásépítéseket nem, hanem azt is látjuk, hogy 2018-ra már kétszer annyian érkeztek Fidesz által importált idegen munkásként Magyarországra munkavállalási szándékkal, mint 2017-ben. 2019-ben pedig egy sajátos számháború alakult ki: a Fidesz-KDNP nem árulja el, hogy a 75 ezres vendégmunkásadat vagy pedig az Eurostat által közzétett, jóval 100 ezer fölötti adat az, aminek hihet az egyszeri magyar állampolgár vagy képviselő. Azt ugyanakkor látjuk, a rabszolgatörvénnyel kapcsolatos viták során látható az, hogy bizonyos munkavállalói érdekképviseleti formákat komolyan le lehet törni azzal, ha letörik, mondjuk, a bérszínvonalat azáltal, hogy idegeneket telepítenek ide, és azt is látjuk, hogy a különböző szakmák és iparágak, amelyekbe hozhatók ezek az emberek, a kormány által kerültek bővítésre. Tehát őszinte kommunikációra hívjuk fel Magyarország Kormányát, arra, hogy tárja fel a céljait ezen elképesztő, akár lakosságcserével felérő folyamatok kapcsán, tárja fel azokat a gazdasági szükségszerűségeket, amelyeket most elhazudik, és összességében legyen őszinte a migráció frontján. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Az nem megy, hogy demográfiai területen semmit nem tudunk felmutatni, viszont egyfajta munkaerőimport által lényegében elkezdték kicserélni egyes régiók, gyárak, gyáregységek környékén a magyar lakosságot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga-Damm Andrea képviselő asszony, Jobbik-képviselőcsoport: „Ma 150 éve indult útjára a Budavári Sikló”. Öné a szó. DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán megszokhatták, hogy rendre emlékezést próbálok a napirend utáni felszólalásomban elmondani, hiszen miért is ne emlékeznénk azokra a történelmi jelentőségű vívmányainkra, amelyek egyébként a mai napig is hatóan meghatározzák életünket. Ma 150 évvel ezelőtt indult útjára a Budavári Sikló, amelyet 1868 és 1870 között, azaz csak két év alatt építettek fel, immár 150 évvel ezelőtt. Széchenyi Ödön tervei alapján vagy kezdeményezésére történt mindez, miután utazásai során Lyonban találkozott az első ilyen európai siklóval. Hazajött, és befolyását bevetve megpróbálta elintézni, és lám-lám, sikerült is neki, hiszen azokban az időkben a jó ötletekért lelkesedett a társadalom és lelkesedtek az ország vezetői. Wohlfahrt Henrik készítette a terveket, és képzeljék el, képviselőtársaim, 1873-ban, tehát a megnyitás utáni harmadik évben már évi másfél millió utas utazott ezen a siklón. Ugye, milyen furcsa? Volt egy 6,3 milliós populációnk, és másfél millió ember utazott 150 évvel ezelőtt ezen a siklón. A második világháborúban bombatalálat érte a működő szerkezeteket, és a világháború után a szocialista rendszerben széthordták a maradványokat. Gyakorlatilag 30 éven keresztül tervezést tervezés követett, majd egészen elképesztő módon 1975-ben társadalmi munkában készítették a BKV dolgozói azt a tervet, amely alapján aztán elkezdték felújítani, megépíteni, és 1986-ban indult útjára. Már 1987-ben, azaz egyéves működése után az UNESCO világörökségi listájára került, és 1986. június 4-én nyitották meg. Milyen érdekes, hogy napjainkban évente 500 ezer és egymillió között van a látogatók és az utazók száma, pedig már 9 millió 700 ezren vagyunk, évi 4,5 millió turista látogat Budapestre, és mégiscsak ennyi utazó van, de ne legyünk elégedetlenek. Viszont arra hívja fel a figyelmünket ennek a nagyszerű alkotásnak a léte, hogy képzeljék el, 150 évvel ezelőtt Magyarország, Budapest milyen
