Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. március 2. hétfő - 109. szám - Bősz Anett (DK) - a pénzügyminiszternek - „Milyen tervei vannak a magyar kormánynak a magas infláció és a gyenge forint hatásainak kivédésére?” címmel - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:

452 Ellentétben az ön állításával, most van az az esély Magyarországon a fiataloknak, hogy otthont, családot tudnak együtt alapítani. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: 160 ezres albérletár!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Bősz Anett (DK) - a pénzügyminiszternek - „Milyen tervei vannak a magyar kormánynak a magas infláció és a gyenge

forint hatásainak kivédésére?” címmel ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Bősz Anett, a DK képviselője, azonnali

kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszter úrnak: „Milyen tervei vannak a magyar kormánynak a

magas infláció és a gyenge forint hatásainak kivédésére?” A miniszter távolléte miatt

válaszadásra Tállai András államtitkár urat jogosította fel. Kérdezem képviselő asszonyt, hogy

elfogadja-e a válaszadó személyét. (Bősz Anett: Köszönöm, elfogadom.) Elfogadja, Bősz Anett

képviselő asszonyt illeti a szó. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Előrebocsátom,

hogy tisztában vagyok azzal, hogy az árstabilitás őre a nemzeti bank, nem pedig a mindenkori magyar kormány. Ezzel együtt a Pénzügyminisztériumnak is kötelessége foglalkozni ezzel,

különösen azért, mert a forintromlás, illetve az infláció együttes hatásának eredője, hogy romlik a

reálbérek értéke. Hétéves csúcson az infláció, történelmi mélyponton a forint. Ez a két tényező pedig külön-külön

és együttesen is rendkívül rossz hatással van a magyar fogyasztókra. Az elmúlt 12 hónapban az

élelmiszerárak inflációja magasabb volt, mint az átlagos infláció, a bevásárlási árindex mára elérte a

7,6 százalékot. Ez közel kétszeres drágulási ütemet jelent összehasonlítva az átlagos fogyasztói

árnövekedéssel. (14.50) A feldolgozott tejtermékek mindegyike magasabb árnövekedési ütemet produkált, még az

élelmiszerek átlagos inflációjánál is. A feldolgozott hústermékek, a lakásbérleti díjak, a friss hazai,

valamint a déligyümölcsök mind 10 százalék fölötti árnövekedést (Folyamatos zaj. - Az elnök

csenget.) tudnak maguk mögött az elmúlt egy évben. Az alapvető fogyasztói jószágkosár ilyen mértékű árnövekedése miatt tömegek érzékelik, hogy

ugyanabból a pénzből, amiből egy évvel ezelőtt egy kiló sertéshúst tudtak vásárolni, ma alig 80

dekát. A kenyér és a pékáru esetén ugyanabból a pénzből, amiből egy éve még egy kilót tudtak

vásárolni, ma 85-90 dekát tudnak megvenni. Az importtermékek árát jelentősen növelte a történelmi

mélypontra süllyedt forint, és igen nyugtalanító a tény, hogy elemzők szerint az árfolyam az euróval

szemben 350 forint fölé is emelkedhet hamarosan. Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, milyen tervei vannak a kormánynak a magas infláció és

a gyenge forint hatásainak kivédésére. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a DK és az LMP

padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, és elnézést kérek Bősz Anett képviselő asszonytól. Megkövetem, hogy nem

figyelt mindenki a kérdésre. Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Igen, az

infláció kérdése, az áremelkedés kérdése valóban nagyon fontos kérdés minden magyar ember