Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 2. hétfő - 109. szám - Bősz Anett (DK) - a pénzügyminiszternek - „Milyen tervei vannak a magyar kormánynak a magas infláció és a gyenge forint hatásainak kivédésére?” címmel - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
453 számára, hiszen ez határozza meg azt, hogy a mindennapi életünk hogyan alakul. Azért ne felejtsük el azt, hogy az infláció nagyságától van egy sokkal fontosabb tényező, az pedig a fizetésünk, a jövedelmünk nagysága. Ugyanis vannak kormányok, amelyeknél ez úgy működött, hogy a jövedelem mindig alacsonyabb volt, mint az infláció mértéke; a nyugdíjemelés mindig alacsonyabb volt, mint az infláció. Ez volt az előző baloldali szocialista kormány, aminek a jelenlegi DK, az ön pártja is egyébként tagja, részese volt. Én azt gondolom, hogy ha ezt a kérdést úgy tesszük föl, hogy az inflációval szemben, ami kapcsán valóban a januári adat nem kedvező, de azért azt tudnunk kell, hogy ez egy egyedi adat, hiszen januárban vannak általában az áremelések, nyilvánvaló, hogy ez lényegesen kisebb lesz majd… Ha úgy tesszük fel a kérdést, és úgy hasonlítjuk össze, hogy mennyi volt a jövedelemnagyság mértéke például 2019-ben, és mennyi volt vele szemben az infláció, akkor azt láthatjuk, hogy a jövedelem 11,2 százalék, míg az infláció mértéke 3,4 százalék volt, tehát a munkabérek vásárlóértéke jelentősen növekedett 2019-ben is. Persze, mindig lehet olyan adatot kiemelni, hogy minek az ára emelkedett valamivel jobban, de ha megnézzük a makroszámokat, azt gondolom, hogy a kormány politikáját igazolják vissza. És teljes egészében igaz ez a nyugdíjakra vonatkozóan is, hiszen a kormány minden évben azt az ígéretét, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrzi (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), a magasabb inflációval szemben is tudta őrizni, és az emberek nyugdíjának a reálértéke is minden évben megőrződött vagy éppen magasabb lett. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszonválaszra van lehetősége Bősz Anett képviselő asszonynak. BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az inflációval és az árfolyammal kapcsolatosan van még egy nagy probléma, ez pedig az instabilitás. Az ellenzék felhívta a figyelmet arra, hogy a büdzsé számára megállapított technikai árfolyam már a tavalyi évben is jelentősen eltért a valóságos árfolyamtól, a Pénzügyminisztérium erre mégsem reagált érdemben. Ez a különbség azóta csak növekedett, hiszen a technikai árfolyam elmarad a 321 forinttól is. Ez jelenleg a valós árfolyamhoz mérve közel 6 százalékos különbséget jelent, de ha az árfolyam valóban eléri azt a szintet, amit elemzők már prognosztizálnak, tehát 350 forint környékére ér, akkor ez a különbség 9 százalék fölé emelkedik. Tisztelettel kérdezem önt, hogy nem túl nagy különbség-e ez a költségvetés végrehajtásához, illetve hogy az-e a kormány véleménye, hogy ameddig vannak EU-s támogatások, addig amit elvesztünk a vámon, azt megnyerjük a réven. Itt egy probléma van, tisztelt államtitkár úr, hogy a magyar emberek fizetik a révészt. Köszönöm. (Taps az LMP és a DK padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Bősz Anett képviselő asszony. Viszonválaszra adom meg a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ami az árfolyamot illeti, az árfolyam tekintetében a Pénzügyminisztériumnak végképp nincs feladata, olyan értelemben, hogy az árfolyam-alakításban felelőssége. Az igaz, hogy a költségvetési hatásokat meg kell vizsgálni, és éppen az EU-támogatások tekintetében ez éppen pozitív hatással van erre (Z. Kárpát Dániel: Gyenge emberek akarnak gyenge forintot! Csak a gyenge emberek, államtitkár úr! Erős emberek nem akarnak gyenge forintot!), és ebből a többletből tudjuk egyébként a költségnövekményeket finanszírozni az európai uniós projektek tekintetében. (Z. Kárpát Dániel: Gyenge ember akar gyenge forintot…)
