Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 2. hétfő - 109. szám - Csárdi Antal (LMP) - a pénzügyminiszternek - „Miért nem foglalkoznak a lakhatási válság felszámolásával?” címmel - ELNÖK:
420 Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! 2017-ben a közoktatás épületeinek az államosítása is bekövetkezett. Ugyan kártalanítás nélkül vették el az önkormányzatoktól ezeket az épületeket, de rájöttek arra, hogy ezek fenntartásához pénz kell, és úgy gondolták, hogy ezt a pénzt a 34 ezer forint/fő adóerő-képességű önkormányzatoktól lehet leginkább elvonni. Ez a pénz 168 önkormányzatra jelent kötelezettséget egyre növekvő mértékben. Ez azt jelenti többek között, hogy a nagy tiltakozás következtében ez a befizetendő összeg 26 milliárdról - ennyi elvonás történt meg a bevezetésekor 2017-ben - fölugrott 62 százalékkal magasabbra, 43 milliárdra, és az eltelt három esztendőben mindösszesen már 106 milliárd fölötti elvonásról van szó, amelyet az önkormányzatoktól elvontak. Ennek a 168 önkormányzatnak a jelentős része egyébként olyan befizető, amelyek többet fizetnek vissza az államnak, mint amennyit normatívaként az állam ad számukra. Ennek több tényezője is van, amit még be kell fizetni. Ennek a befizetése, amit most említettem, csak az egyik sarc. Szeretném kérdezni államtitkár úrtól, hogy mennyi ilyen bőrt húznak még le rólunk. Erről a 106 milliárd forintról történik-e valamilyen elszámolás az önkormányzatok irányába? Másrészt azt szeretném kérdezni öntől, hogy erre a bizonyos elszámolásra - ami eddig még nem történt meg - számíthatunk-e, hiszen ha egy civil szervezet vagy egy egyház támogatást kap, az köteles elszámolni. Megteszi-e ezt a kormány? Köszönöm. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is tisztázzunk valamit: az épületeket nem államosította az állam, mint ahogy azt ön mondta a felszólalásában. A működtetést vette át az állam, nem pedig az épületek tulajdonát, így aztán az az önkormányzatok tulajdona maradt. Valóban úgy van, hogy 2017-től szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük a köznevelésműködtetés feladatának átrendezése érdekében azoknak az önkormányzatoknak, ahol magasabb a helyiadó-, különös tekintettel az iparűzésiadó-bevétel. Ezeknek az önkormányzatoknak a száma a 3200-ból mintegy száz fölött van, de évről évre csökken a számuk. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy egyrészt a köznevelés feladatainak a finanszírozása megtörténjen, másrészt pedig igazságos legyen a forráselosztás az önkormányzatok között. Mert mégsem igazságos az, hogy egyes önkormányzatok dúskálnak a javakban, míg más önkormányzatok az alapfeladataikat sem tudják ellátni. Egyébként pedig ez a forrásátrendezés nem volt ismeretlen a szocialista kormányzás alatt sem, ez az önök idejében is létezett. Ami pedig az elszámolást illeti: felhívom képviselő úr figyelmét, hogy egyrészt azok a költségvetési beszámolók, amelyek az Országgyűlés elé kerülnek, tartalmazzák ezeket a forrásátrendezéseket, másrészt pedig az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi az állami költségvetési beszámolót, a források felhasználását, harmadrészt pedig az állami szervek is ellenőrzik. Azt gondolom, hogy az a forrás, amely átrendezésre kerül, az a céljának megfelelően a köznevelés működtetésének a forrásait bővíti, és ez így igazságos. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) Csárdi Antal (LMP) - a pénzügyminiszternek - „Miért nem foglalkoznak a lakhatási válság felszámolásával?” címmel ELNÖK:
