Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. március 2. hétfő - 109. szám - Csárdi Antal (LMP) - a pénzügyminiszternek - „Miért nem foglalkoznak a lakhatási válság felszámolásával?” címmel - CSÁRDI ANTAL (LMP): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
421 Köszönjük, államtitkár úr. Csárdi Antal, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: „Miért nem foglalkoznak a lakhatási válság felszámolásával?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Miként lehetséges az, hogy már az önök jegybankelnöke is látja, amit önök valamiért nem akarnak látni? Ez pedig az, hogy a magyar lakhatás helyzete siralmas. Az önök fékevesztett gazdaságpolitikája azt eredményezte, hogy az elszabaduló ingatlanárak mellett immár az albérletárak is megfizethetetlenné váltak egy átlagos jövedelmű magyar számára. A helyzet az, hogy a magyar főváros jelenleg a hatodik legdrágább Európában, ami a lakásárakat illeti, illetve a fizetéshez viszonyítva, és ezt nem mi találtuk ki, hanem az önök által delegált jegybankelnök. A lakhatási tragédia az egész ország problémája, s a tarthatatlan lakásárak mellett már az albérletárak is az egekben vannak az ingatlanközvetítők adatai szerint. Csöndesen megjegyzem, hogy a KSH adataiban én a magam részéről nem bízom, mert annyira pontosak, mint amennyire az infláció mértékét mérték. Tehát egy átlagos budapesti lakásért 160 ezer forintot kell havonta fizetni. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Ezt a 160 ezer forintot átlagos fizetésből vagy egy mediánbérből senki nem tudja kigazdálkodni. A kérdésem az, hogy miért nem képes a kormány egy tisztességes bérlakásprogramot elindítani, miért hagyja, hogy az önkormányzati bérlakások leépülten álljanak, és miért hagyják, hogy különféle adókedvezményeket élvező, rövid távú bérlemények - amelyekből megközelítőleg tízezer darab van Budapesten - kiessenek az albérletpiacról, és még a társasházak lakóinak az életét is nehezítsék. Önök büszkén költik a pénzt mindenféle látványberuházásra, hogy fordulhat az elő, hogy erre nem jut pénz? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a DK soraiban.) (13.00) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, ön is tudja, mi a kormányzat alapvető célja: a kormány alapvető célja az, hogy minden magyar család lehetőség szerint saját otthonhoz jusson. Erre azt mondani, hogy ez a kormány nem foglalkozik a magyar családok lakhatásával (Csárdi Antal: Nem ezt mondtam!), az egyszerűen képtelenség, hiszen például csak 2020-ban a költségvetés 2200 milliárd forintot tartalmaz, amit a családokra költ a költségvetés, a magyar kormány, a magyar Országgyűlés. 2019-ben 21 ezer lakás épült, ami 20 százalékkal magasabb a 2018-as számnál, ami azt is jelenti, hogy immár hatodik éve folyamatosan növekszik a kormányzati intézkedések hatására az új építésű lakások száma. Ha megengedi, néhány intézkedést azért felsorolnék, és annak a hatásait. (Csárdi Antal: Inkább válaszoljon, kérem szépen!) Ilyen a családi otthonteremtési kedvezmény, amely 2015. július 1. óta működik, 130 ezer családot érint Magyarországon, és a beadott kérelmek összege pedig már meghaladja a 400 milliárd forintot. De egy különös intézkedés a falusi CSOK bevezetése, ami a falun élő emberek számára akár 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást is jelenthet használt lakás vagy ház megvásárlására és felújítására; ez 2500 települést érint. De azok számára, akik nem lakást szeretnének, hanem a munkahelyük miatt kell esetleg más városba költözni, a bérlakásépítéssel, -felújítással kapcsolatos adókedvezményt tudnám mondani, a munkásszállások kialakításához adható támogatást, és sorolhatnám, de mivel a kettő percbe ennyi fért bele, ezért én megköszönöm a figyelmét. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
