Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
4070 Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló az MSZP képviselőcsoportjából Szabó Sándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó. SZABÓ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Korábbi önkormányzati vezetőként nem meglepő, hogy következetes maradok, és ahogy a megelőző öt évben, most is elsősorban az önkormányzatokhoz, az önkormányzati részhez kívánok hozzászólni a költségvetés kapcsán; képviselőtársaim a szociális, az oktatási, az egészségügyi kérdésekben a korábbi napokban már elmondták az MSZP álláspontját. A Magyarország 2021. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megerősíti azokat a korábbi sajtóhíreket és az önkormányzatokkal szemben eddig is megtett kormányzati lépések irányát, amelyek arra irányulnak, hogy az önkormányzati források elvonása egyre nagyobb mértékeket fognak ölteni, amelyek egyébként ráadásul, ahogy látjuk, túl fognak mutatni a 2021. éven is. A jövő évi állami költségvetés tervezetét olvasva az a meggyőződésem, hogy az önkormányzatok pénzügyi kivéreztetése tovább folytatódik. Pénzügyileg olyan helyzetbe kerülnek a helyhatóságok, hogy tulajdonképpen az önkormányzati alapfeladatok ellátása is nehézséget fog jelenteni a települések számára. Úgy néz ki, hogy a települések pénzügyileg teljesen el fognak lehetetlenülni, és tulajdonképpen ez az ott élőket jelentős mértékben fogja érinteni. Egyre több pénzt von el az önkormányzatoktól a kabinet. Van egy friss felmérés, amelyet a TÖOSZ készített az elmúlt hónapban több száz önkormányzat megkérdezésével, abból világosan kiderül, hogy a települések közel 20 százalékának már most sincs semmilyen tartaléka, de egyébként további felmérési adatokat is tartalmaz ez a megállapítás, többek között azt, hogy a települések 14 százaléka képes működni fél évig hitelfelvétel nélkül, mint ahogy egyébként az is, hogy a települések 50 százalékának van legfeljebb két hónapra elegendő pénzügyi tartaléka. Azt is megállapítja ez a felmérés, hogy a 3200 település közül a jövő évben 2300-nak semmilyen adóbevétele nem lesz, hiszen ezeken a településeken jelentős mértékben nincs vállalkozás, amely után iparűzési adót fizetnének, nincs olyan turisztikai látványosság, amely miatt az idegenforgalmi adó érintené őket, és most elestek a legfontosabb bevételi forrásuktól, a gépjárműadótól is. Amikor a kormány azt mondja, hogy egyébként emeli a települések támogatását, valójában nem tesz mást, mint hogy lélegeztetőgépen tartja a bevételüktől megfosztott településeket. Azon a 900 településen, ahol egyébként meg van iparűzési adó, a gazdaság visszaesése miatt csökkenő bevétellel számolnak, de hogy mekkora lesz az a lyuk, azt még senki nem tudja, 1-70 százalék is lehet a településeknél ez az elmaradás. Mint ahogy a TÖOSZ, úgy én is csak bízom abban, hogy egyébként az adóelőleg-feltöltés eltörlése az iparűzési adónál nem okoz majd komoly likviditási problémákat a településeknél. Persze mondhatja a kormányzat, hogy egyébként minden korábbi évinél képest lényegesen több forrást ad az önkormányzatoknak - ez jelenleg egyébként 857,8 milliárd forint -, csakhogy a képet a másik oldalon árnyalja, ahogy már említettem, hogy a kormány tulajdonképpen elveszi a településektől a teljes gépjárműadó-bevétel rájuk eső részét, ami egyébként ebben az évben már megtörtént, és a következő évben is folytatódik. És akkor még itt van a szolidaritási hozzájárulás, egyébként ez az összeg a költségvetésben csak könyveléstételileg adó, a gyakorlatban a központi költségvetés ezt az összeget egészen egyszerűen nem fizeti ki az érintett önkormányzatoknak, csökkentve ezzel a támogatásukat. A szolidaritási hozzájárulás megemelése szintén jelentős lyukat fog jelenteni a települések életében. 2021-ben 161 milliárd forintot vesz el a településektől az állam azzal, hogy a korábbi adóerőképesség-számítás szerint a 34 ezer forint/főről 22 ezer forint/főre vitte le a beszámítási szabály szerint az adóerő-képességet, ami egyébként valahogy teljesen véletlenül összefügg azzal, hogy körülbelül 1800 olyan település van, ahol az elmúlt időszakban az önkormányzati választáson az ellenzék jobban szerepelt. A képet egyébként tovább árnyalja az is, hogy a teljes önkormányzati szektor összbevétele - amiben egyébként benne van az önkormányzatok teljes bevétele is - alig lesz valamivel több 2021-
