Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 12. péntek - 140. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
4071 ben, mint 2020-ban; ez egy 1,5 százalékos emelkedést jelent, 3000 milliárd körülire taksálható ez az összeg. De hogyha megnézzük a jegybank számításait és egyébként a kormány számításait is, hogy 3 százalékos inflációval számolunk, akkor ez a 1,5 százalék mindjárt mínusz 1,5 százalékot jelent, azaz a települések összbevétele reálértéken 1,5 százalékkal fog csökkenni. (8.40) Említettük, hogy a járvány és a válság miatt az önkormányzatok kiadásai sajnos nőttek, a bevételeik ugyanakkor jelentős mértékben csökkentek. A helyzetükön pedig a kormány csak rontott azzal, hogy egyébként elvette a gépjárműadó-bevételt, vagy ideiglenesen ingyenessé tette akár a parkolást, vagy éppen elvette a vendéglátóhelyek közterület-használatát. Hogy jók vagy rosszak voltak ezek a döntések, ez vitatható. Tényszerűen nyilván megállapítható, hogy volt valamelyiknek létjogosultsága. Egy biztos, tényként elmondhatjuk, hogy az önkormányzatok bevételénél ezek problémát okoztak. A TOÖSZ azt is megkérdezte egyébként a saját településeitől, hogy hogyan próbálták megoldani ezeket a problémákat. Hát, az önkormányzatok jelentős része azt mondta, hogy rendeleteket módosítottak a beruházások elhalasztásáról, pályázatok felfüggesztéséről, ingatlanok eladásáról, vagy éppen tiszteletdíjak, költségtérítések csökkenéséről vagy létszámleépítésekről határoztak. Közvetlen választókerületemben, Szegeden is érzékeltük a járvány okozta hatást. Közel 5 milliárd forint bevételkieséssel számolt az önkormányzat, melyben egyébként 100 milliós nagyságrendben benne van a védőfelszerelések, fertőtlenítőszerek vásárlása a szociális dolgozóknak, orvosoknak. 250 millió forint a parkolás ingyenessé tétele. Az önkormányzati cégek bevétele közel 1 milliárd forint. A tömegközlekedésnél azzal, hogy nyilván lényegesen lecsökkent a tömegközlekedés, 750 millió forintos bevétellel számolunk. A gépjárműadó Szegedre eső része 500 millió forintot jelentett, és a város segítette a vállalkozásokat is azzal, hogy elengedte az önkormányzati bérlemények bérleti díját, ez százmilliós tételt jelentett. És akkor itt van a legnagyobb tétel, a hipa, a helyi iparűzési adó, amelyet mi is csak tervezni és számolni tudunk, melynek következő évi hatása 650 millió forintot jelent. Ahogy megnéztük a 2021-es költségvetést, azt tudjuk elmondani, hogy a tömegközlekedés finanszírozása is jelentős mértékben változik az önkormányzatok életében. Addig, míg egyébként Szeged városa ebben az évben 328 millió forintot kapott, a következő évben ez az összeg eltűnik. Nem véletlen. A korábbiakban egyébként itt vitatkoztunk arról a törvényről, hogy az iparűzési adót elsősorban jelentősen a helyi közlekedés fordítására kell fordítani, csak pontosan ez az a bevétel, ami a legnagyobb kockázattal terhelt a települések számára a következő évre is. Folytatva a sort, a 2024-es költségvetéshez csatolta a kormány a 2024-ig szóló költségvetési kitekintését is. Bár egyébként ez nem kötelezi semmire a kormányt, de az azért világosan kiderül, hogy mégis mi az irány az önkormányzatok jövője szempontjából, hogyan számol a kormány ezekkel a bevételekkel, elsősorban most már nem az önkormányzatok bevételeként, hanem a sajátjaként. Ebből a dokumentumból kiderül, hogy maradni fog a szolidaritási adó 2021 után is egészen 2024-ig, és a gépjárműadót sem tervezik egyébként visszaadni 2024-ig. Ha csak ezt a két tételt megnézzük, akkor 2021 és ’24 között 365 milliárd forintot vesznek el a gépjárműadó miatt, és 640 milliárdot a szolidaritási hozzájárulás gyanánt. Ez közel ezermilliárd forintot jelent az önkormányzatok kasszájából mint elvétel. És hát jön a megmentés, mert a kormány segít természetesen az önkormányzatoknak, hiszen lehetővé teszi számukra a további eladósodást. Benne van a törvényben, hogy a stabilitásról szóló törvény szerint lehetősége lesz természetesen a településeknek éven túli hitelekhez. Erre egyébként be van állítva egy 200 milliárd forintos hitelkeret. Ugyanakkor ezzel a probléma nem fog megoldódni. A települések finanszírozási problémája tovább fog gyűrűzni, és egyébként pont arra mutat rá, amiről egyébként most is vagy az elmúlt években is beszéltünk, hogy a szektor forráshiányos. Összegezve tehát, a jövő évi központi költségvetésben 2020-hoz képest a 2021. évben többletforrás nincs, csupán belső átrendezés látható. A helyi önkormányzatok alrendszere az államháztartásnak, a kapott támogatások nagysága nem éri el egyébként a teljes központi
