Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
4053 vagyok kormánypárti képviselő, nem a kormányt védem, de a költségvetésünket és a nemzeti érdekeinket azonban igen. Nagyon fontos megérteni azt, hogy azok a képviselői, politikusi érvelések, amelyek elhangoztak a zöldgazdaság védelmében, mit is jelentenek. Nézzük ezeket meg röviden tételesen! Napenergiával kapcsolatban képviselőtársaim többször megfogalmaztak olyan ajánlásokat, illetve tettek le olyan javaslatokat, amelyek ezzel kapcsolatos jelentős költségvetési tételeket igényelnének, hozzáteszem azt is, hogy már eljutottunk odáig, amikor megismert lett a nemzeti energiastratégia terve, hogy már az Index címoldalán is szélsőségesen napelempártinak bélyegezték a kormányzat javaslatait, ezzel szemben nagyon fájlalják, hogy nincs a szélenergia a támogatott lehetőségek között. Én magam egyébként azt látom, hogy Magyarország ezen a téren rendkívül szerény adottságokkal rendelkezik, én magam is egyetértek azzal, hogy ne legyen. Ugyanígy - egyébként ebben szándékegység van köztem meg más képviselők között, baloldali képviselőkkel is akár - a fosszilis energiát vissza kell szorítanunk. Ez rendkívül sok pénzbe kerül, van egy jelentős külpolitikai függése is az országnak természetesen az energiahordozók behozatala által. Ebben tehát én azt látom, hogy egység van a különböző politikai oldalak között, hogy ezt vissza kell szorítani, az atomenergiát illetően azonban nincs. Én ezt nem látom megoldhatónak más energiaforrásból, és mindig megvédtem részletesen, szakpolitikai vitákban is bemutatva az energiafelhasználás mérlegét és azt, hogy az atomenergia ezen belül mennyibe kerül, és mennyibe kerülnek más energiahordozók. (20.40) Olyan kockázatot látok, államtitkár úr - és kérem azt, hogy hívja majd fel a kormányzati illetékesek figyelmét, illetve mivel ön szakállamtitkára ennek a területnek, kérem azt, hogy továbbítsa -, a költségvetésen belül, ami még az idei költségvetésben is megjelent már, és ebből szerintem tartósan probléma lehet. Budapest idei költségvetését 122 milliárd forint hiánnyal tervezte Karácsony Gergely. Egyébként feléli Tarlós Istvánnak azokat a pénzügyi tartalékait, amit ő Budapest részére biztosított egy takarékos gazdálkodással, most pedig ezek a pénzügyi tartalékok elfogynak. Én nagyon kérem azt… - ezt megtettem már a Gazdasági bizottság ülésén is, mert ha ez az állapot így marad, és értékpapírokból és egyebekből próbálja fedezni a Fővárosi Önkormányzat ezt a hiányt, akkor szerintem strukturális problémát fog a költségvetésén belül okozni. Már most is panaszkodik egyébként a Fővárosi Önkormányzat pénztelenségre, de látható, hogy 122 milliárd forintos hiánnyal szerintem erre nincs oka. Azt kérem, hogy erre figyeljenek oda, mert tényleg ez megvalósult, kis figyelmet kapott kormányoldalról is. Érdemes lenne ezzel behatóbban is foglalkozni. Az adórendszer néhány tételét szeretném áttekinteni és államtitkár úr figyelmébe ajánlani. Az első, amivel szeretnék foglalkozni, az a bankadó összege. A bankadó jóval magasabb kulccsal került korábban kivetésre, a mérlegfőösszeg arányában állapította meg ennek az összegét korábban a kormányzat. Én úgy tartanám igazságosnak, államtitkár úr, tekintettel arra, hogy az elmúlt években a bankrendszer folyamatosan rekordokat döntögető nyereséget produkált Magyarországon - 700 milliárd forint nyereség egy évben azért nem kis tétel -, hogy a bankokat megítélésem szerint magasabb arányban be kellene vonni a közteherviselésbe, mint ahogy jelenleg a kormányzat teszi. Bőven van rá fedezet ebből a több mint 700 milliárd forintos éves szintű nyereségből. Szerintem úgy lenne igazságos, ha a bankok magasabb arányban járulnának hozzá a közteherviseléshez. Volt korábban egy másik közteherfajta, ami a bankokat sújtotta, ez a hitelintézeti járadék, amiből éves szinten körülbelül 20 milliárd forint folyt be a magyar költségvetésbe. Az előbb említettek okán társadalmilag igazságosnak, gazdaságilag célszerűnek tartanám, ha a bankok számára vissza lenne vezetve a hitelintézetijáradék-fizetési kötelezettség. Még egyszer mondom, 20 milliárd forint volt az ebből befolyó összeg. A következő adónem, amit tételesen érinteni szeretnék, az a tranzakciós illeték nagysága. Ennek a 2012-es bevezetését megelőzően én magam jeleztem többször itt az Országgyűlésben, hogy a törvényben nem látom annak a garanciáját, hogy a tranzakciós illetéket a bankszektor nem fogja-e
