Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
4011 Mindezek alapján tisztelettel és jó szívvel ajánlom minden képviselőtársamnak a költségvetés elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: A kormány nevében Vargha Tamás államtitkár úr kért szót. Parancsoljon! VARGHA TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter úr több ízben, több helyen hangsúlyozta, hogy magyar érdekek mentén magyar külpolitikát folytatunk, csinálunk, és a magyar nemzeti érdekek megvédésében és a magyar nemzeti érdekek érvényesítésében kiemelt szerepet játszanak a nemzetbiztonsági szolgálatok, így köztük az Információs Hivatal is. Ezért örülök, hogy Hubay György képviselőtársam időt és teret szentelt a sajátos körülmények között is a költségvetés tárgyalása keretében az Információs Hivatal költségvetésének, hiszen fontos, a kormányzat is fontosnak tartja, hogy a munkatársaink érezzék a figyelmet és megbecsülést a fejlesztések révén, hogy lépést tudjon tartani a kihívásokkal a hivatal. Nemcsak a koronavírus-járvány hatásaként, hanem attól függetlenül is egy új politikai és biztonsági környezet van kialakulóban a világban, körülöttünk. Új világgazdasági verseny indul el, amely fontossá teszi egy erős és hatékonyan működő önálló polgári hírszerzés jelentőségét, hiszen erősödik a beruházásokért folytatott vetélkedés. Képviselő úr is említette a kibertér megnövekedett szerepét és annak védelmét, és azt gondoljuk, hogy a költségvetési források biztosítása az Információs Hivatal, polgári hírszerzés számára jó befektetésnek bizonyul, mint ahogy nagyon jó döntés volt az a két évvel ezelőtt hozott döntés, mely szerint az Információs Hivatal, a polgári hírszerzés a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányításával, a külügyminiszter irányításával folytatja munkáját. Hiszen nagyon sok párhuzamosság található a minisztérium és a hivatal működésében. Ma divatos kifejezéssel ezeket a szinergiákat, amelyek erősek, ki is kell használnunk, és ez az együttműködés hatékony nemzeti és külpolitikai érdekérvényesítést tesz lehetővé. Az is látható és azt is érzékeljük, hogy a változó biztonsági kihívásokra a hivatal akkor tud jól reagálni, ha többletforrásokhoz jut, és képviselő úr is említette, hogy növekszenek a hivatal költségvetési forrásai. Engedjék meg, hogy még két gondolatot elmondjak! Nagyon örültem annak, hogy ma délelőtt egy számomra nagyon fontos fejlesztésről is szót ejtett egy képviselőtársam, ez az „Árpád-ház” program keretében megvalósuló székesfehérvári fejlesztés és beruházás, melynek eredményeképpen az Aranybulla kiadásának, kihirdetésének 800. évfordulóján az Árpádok művét bemutató kiállítás nyílhat meg az én választókerületemben, Székesfehérváron 2022-ben. A beruházás pedig annak a volt ciszterci rendháznak a felújítása, amely ma a Szent István Király Múzeum épülete, amelynek egyrészt jelentősége az, hogy ez a kiállítás 2022-ben az ország-világ számára megnyílhat, de ma, a koronavírus-járvány után különös jelentősége van annak is, hogy ez a beruházás munkahelyeket véd meg, és munkahelyeket teremt Székesfehérváron, mintegy 5,5 milliárd forintos beruházás eredményeképpen újul meg a székesfehérvári múzeum. És ha Banai Péter államtitkár-kollégám megszólított az önkormányzati költségvetésről szóló vita keretében, igen, valóban Székesfehérvár is örülne, ha olyan kedvezményeket kapna, mint Budapest főváros a szolidaritási hozzájárulásból. De szeretném önöknek elmondani, hogy mi Székesfehérváron a költségvetés megismerése során és után nem tétlenkedtünk, hanem kiszámoltuk, hogy a megváltozott költségvetés hogyan érinti az én városomat, és azt gondolom, hogy valóban egy politikai hisztériakeltést hallunk a mögöttünk lévő baloldali padsorokból, hiszen az egyszerű matematikai művelet, amit elvégeztünk, azt mutatja, hogy a változások plusz és mínusz oldala nemhogy egyensúlyban van egymással, hanem az első számítások szerint az én városom 220 millió forinttal több forráshoz jut az államtól a finanszírozás keretében, mint jutott 2020-ban. Ami veszteséget a városok, nagyvárosok és kisebb települések elszenvednek iparűzési adó tekintetében, az nem a kormányzat döntése nyomán lesz majd, hanem a koronavírus okozta gazdasági visszaesés miatt a cégek által befizetett iparűzési adó különböző mértékben, különböző
