Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (DK):
3992 Ezt azért emelem ki, hiszen a munkanélküliség csökkenésével, a közmunkások eltűnésével egyre fontosabb ez a támogatási forma, hogy korszerű eszközökkel lehessen a közterületeket karbantartani. De szolgálati lakások, óvodák újultak meg, járdaépítés volt, polgármesteri hivatalok szépültek meg ennek a támogatásnak a keretében. A 2021. évi költségvetésben 90 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, amely tartalmazza a falusi útalapot, a mellékúthálózat megújítását, illetve kis léptékű fejlesztéseket is. Az otthonteremtési támogatásokra a költségvetésben kiemelt összeg szerepel, majdnem 250 milliárd forint, amelyben szerepel a falusi CSOK is. Fontos előrelépésnek tartjuk azt, hogy a Kemény Bertalan által megalkotott innovatív, egyszemélyes szociális ellátórendszerre, falu-, illetve tanyagondnoki szolgálatra növelt összeg jut, most már szolgálatonként 4 millió 479 ezer forint. Van tehát egy világos kormányzati szándék, van eltökéltség, de a sikerhez kellett az is, hogy profi legyen a végrehajtás. Gyopáros Alpár kormánybiztos úr és munkatársai kiváló munkát végeztek, mert számba vették az európai uniós támogatási rendszer nehézkességét, lassúságát, életszerűtlenségét, és ezeket kijavították: gyors pályázati rendszer van, alig több mint két hónap telik el a döntésig, előfinanszírozást biztosítanak, ami szintén nagy segítséget jelent a településeknek. Általában az idei évi költségvetésben két dologról beszélünk: a gazdaságvédelemről, illetve a járványügyi készültség fenntartásáról. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a pályázati csomag a gazdaságvédelmet is szolgálja, könnyen belátható, hogy az ebben szereplő beruházások serkentik a gazdaságot. Szokatlan módon én viszont arra hadd térjek ki végezetül, hogy szerintem ez a járványügyi készültség fenntartásához is hozzájárul. Miért gondolom ezt? Ha számba vesszük a sikeres járványügyi védekezés okait, egészen biztosan az időben meghozott kormányzati intézkedések ott vannak, az egészségügy felkészültsége, a magyar ember fegyelmezettsége, de azért említsük meg mindezek mellett a magyar településhálózatot is; a magyar településhálózat is hozzájárult. Nálunk nincsenek megapoliszok, és lehet látni a járványtérképeken is, hogy bizony ebben a települési hálózatban, ahol a kontaktok száma érthetően kevesebb, bizony könnyebb volt a védekezés, és bizony a magyar falvakban nemcsak túlélni lehetett, hanem élni is lehetett közben, a járvány alatt is. Ha falvakról beszélünk, akkor egy ember nevét mindig meg szoktuk említeni, ezt megteszem: Mihályi Péter közgazdász elhíresült mondata úgy hangzik, hogy: „A falu középkori hagyomány, miért kellene fenntartani? A többsége 300 fősnél kisebb, életképtelen.” Most például az utóbbira hadd csimpaszkodjak rá, az „életképtelen” szóra, és egy másfajta értelmezésben kifejezetten azt mondom, hogy bizony életképes a magyar falu, sőt járvány esetén szinte csak az életképes. Én azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy ha ugyanoda megyünk a világban, ugyanúgy cipeljük, ha kell, ha nem a termékeket, és cserélnek gazdát a szolgáltatások, akkor jöhet egy újabb meg egy újabb járvány is. Ilyetén azt mondom, hogy minden egyes fillérrel, amit ennek a településhálózatnak a fenntartására fordítunk, amelyben jelentős számban, meghatározó módon ott vannak a kistelepülések, egyben egy olyan településhálózatot tartunk fenn, amely egy újabb meg egy újabb járvány esetén is élhető, életképes településeket jelent és élhető falvakat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Üdvözlöm önöket. A Demokratikus Koalíció képviselő asszonya, Bősz Anett képviselőnő következik. Parancsoljon! BŐSZ ANETT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! Hatodik éve nyújtják be a költségvetést még a nyári szünet előtt itt a parlamentben, amire önök mindig büszkék voltak, én azonban azt mondom, hogy most, amikor a humánjárvány okozta gazdasági-társadalmi hatásoknak egyelőre az elején járunk, ez nem feltétlenül a bátorság jele. 2020 még csak a gazdasági visszaesés kezdete, és elsősorban az volna a fontos, hogy az idei költségvetés felelős és konszenzuson alapuló átalakításain induljunk el, aztán utána folytatni tudjuk