Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP):
3984 2050-ig 52-85 százalék közötti bruttó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentést kell elérni. Ezen stratégia a hazai dekarbonizációs útiterv mellett tartalmazza a nemzeti alkalmazkodási stratégiát is, illetve a „Partnerség az éghajlatért” szemléletformálási tervet. A második nemzeti éghajlatváltozási stratégiában foglalt célok végrehajtása érdekében hároméves időszakra vonatkozó éghajlatváltozási cselekvési tervek készülnek. (14.40) Az első éghajlatváltozási cselekvési terv fontos feladata a költséghatékony, a fenntartható fejlődést leginkább támogató, optimális kibocsátáscsökkentési pályák meghatározása. Ebben a dokumentumban az Országgyűlés kinyilvánította elköteleződését a klímavédelem mellett, részt vesz mindazon nemzetközi és európai uniós klímavédelmi folyamatokban, valamint eleget tesz azon kötelezettségeinek, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésére, valamint a széndioxid elnyelésének fokozására irányulnak. A határozat felhatalmazza a kormányt a második nemzeti éghajlatváltozási stratégiában foglalt feladatok elvégzésére, amely feladatok többek között az éghajlatváltozás hatásainak vizsgálatához szükséges modellek előállításáról való gondoskodás, a folyamatos frissítés, azok módszertani és technológiai fejlesztése. A klímavédelmi célok megvalósítása érdekében segíteni kell az épületenergetikai beruházások finanszírozását, különösen a lakóépületek és a közfeladatot ellátó intézmények vonatkozásában, továbbá ösztönözni az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálás eredményes megvalósítását, hiszen a cél 2050-re Magyarország klímasemlegességének elérése. A magyar kormány megalkotta azt a programot, amellyel biztonsággal elérhető, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes lesz. A kibocsátási szint további csökkentése mellett kiemelt törekvés az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaságfejlesztés céljainak egymást erősítő összehangolása és a teremtett környezetünk megóvása, melyet a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglalt konkrét intézkedések segítenek elő. Az akcióterv számos intézkedése közül külön szeretném kiemelni, hogy 2021 júliusától betiltásra kerül az egyszer használatos műanyagok forgalmazása, így különösen a műanyag poharak, evőeszközök, tányérok, szívószálak és bevásárlótáskák használata. Ennek érdekében a magyar kormány jelentős összeggel fogja támogatni a vállalkozásokat az egyszer használatos műanyag termékeket felváltó új termékek fejlesztésében és gyártásában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezeti kezelésű előirányzatai között az energetikai és fenntarthatósági ágazati feladatokon belül az energia-, bányászati és klímapolitikai feladatok működési kiadására 2 milliárd 528 millió forintot tartamaz a költségvetési javaslat. A 2021. évben kiemelt feladat a termékdíjköteles termékek hulladékainak gyűjtése és hasznosítása, valamint a kapcsolódó hulladékgazdálkodási fejlesztések támogatása, a lakosság szemléletformálásával kapcsolatos feladatok ellátása. Fontos feladat továbbá a hulladékgazdálkodási stratégiai célkitűzéseket meghatározó dokumentumokban meghatározottakkal összefüggő tervezési és fejlesztési feladatok elvégzése, valamint a kiemelt gazdasági övezetek közműfejlesztésének finanszírozása. A fenntarthatósági feladatok és közműszolgáltatások finanszírozására a költségvetési javaslat 20 milliárd 668 millió forintot irányoz elő. A hazai felhalmozási költségvetés 2021. évi főösszege az energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer vonatkozásában összesen 34,3 milliárd forint. Tisztelt Képviselőtársaim! Az energiapolitika fókuszában Magyarország mindenkori biztonságos energiaellátásának garantálása áll, a fenntarthatóság, a fogyasztói teherbíró képesség és a versenyképesség figyelembevételével. Cél a biztonságos, környezetileg is fenntartható és versenyképes energiatermelés és -elosztás, valamint a takarékos energiafelhasználás fejlesztése, energiafüggőségünk csökkentése. Kiemelt szakpolitikai cél az energiahatékonyság, az energiatakarékosság ösztönzése, az energiaracionalizálás, az energiaszektor klímabarát átalakítása és a megújuló energiaforrások arányának növelése, hasznosításának ösztönzése.
