Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
3936 megváltozott a makropálya, a bevételek, a kiadások s a többi. Ez egyszerűen egy technikai módosítás, illetve a fővárosnak egy újabb büntetése. Egy igazi pótköltségvetésre lett volna szükség valamikor a nyáron, és november környékén lett volna érdemes - mert akkor már sokkal több mindent lehet látni - beadni egy költségvetést. De a kormányt ez különösebben nem zavarja, hiszen egyvalamit úgyis meg fog tudni tenni, azt, hogy az államháztartási hiány 3 százalékon belül legyen; ez egy mágikus szám a Fidesz számára. Hogy ennek mi lesz az ára, hogy hányszor hány területen fognak zárolásokat elrendelni, hogy milyen átcsoportosításokat fognak tenni az egyes címek között, az már egy másik kérdés. Nem véletlen az, hogy az Open Budget Survey értékelése szerint - amely azt vizsgálta meg, hogy az egyes nemzetek költségvetései mennyire megalapozottak, mennyire áttekinthetők és mennyire orientálják a gazdasági szereplőket, mert a költségvetésnek nyilvánvalóan ez lenne a célja, ha csak az a célja, hogy tartsuk be a 3 százalékos hiányt, akkor nem is kéne költségvetést összeállítani - a 100 pontból Magyarország 45 pontot kapott. Az átlag 71 pont volt, a megfelelési szinthez 61 pontra lett volna szükség. Csak Szerbia, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina került mögénk a rangsorban. Azért ez valamit nagyon erőteljesen mutat. Azt, hogy amiről itt tárgyalunk, annak vajmi kevés köze lesz ahhoz, ami majd a jövő esztendőben ténylegesen meg fog valósulni a gazdaságban. Ezt nagyon szomorúan kell hogy megállapítsam, de nem vagyok egyedül vele, hiszen az Open Budget Survey, egy igen tekintélyes nemzetközi vizsgálat is ugyanezt hangsúlyozta. Nézzük meg a makropályát, amin a költségvetés nyugszik. Nyilvánvalóan nagyon nehéz a kormány és a Pénzügyminisztérium szerepe, hiszen hatalmas nagy bizonytalanság van. Gondoljunk csak arra, hogy az idei esztendőre vonatkozóan a Magyar Nemzeti Bank azt mondja, hogy 2-3 százalékos gazdasági növekedés lesz, a Pénzügyminisztérium azt mondja, hogy mínusz 3 százalékos, tehát csökkenés lesz, a Világbank azt mondja, hogy 5 százalékos visszaesés lesz, az Európai Unió Gazdasági Bizottsága azt mondja, hogy 7 százalékos visszaesés lesz, s végül a legfrissebb, az OECD pesszimista előrejelzése szerint 10 százalékos visszaesés lesz az idei esztendőben Magyarországon. Ilyen körülmények között tényleg borzasztó nehéz azt megtippelni, hogy jövő év januárjában milyen szintről fogunk majd elindulni. A számokból azt lehet látni - a konvergenciaprogramból vette át a kormány és a Pénzügyminisztérium a költségvetéshez az alapszámokat, az alappályát, amivel abszolút nincs semmi baj, hogy onnan vette át, azzal már sokkal inkább, hogy maguk a számok mit is mondanak -, hogy 4,8 százalékos GDP-növekedés lesz, az infláció 3 százalékos lesz, az a beruházási hányad, amit már említettem, 28,3 százalékos, a háztartások fogyasztása imponáló mértékű, 3,8 százalékos lesz. Tehát csupa ilyen pozitív szám szerepel itt. A munkanélküliségi ráta pedig 4,3 százalék lesz. Adja isten, hogy ezek a számok ténylegesen megvalósuljanak, de attól tartok, hogy nemigen van erre igazából esély. A kormány optimista makropályájára vonatkozólag, amit megfogalmazott, próbál érveket fölsorolni, hogy miért is ez az igen jelentős optimizmus itt a válság közepette. Az egyik ilyen érv az, hogy egy W alakú világgazdasági válság lesz az ő elképzelésük szerint, amiből következően egy nagyon gyors visszapattanás lesz, és az idei esztendőben ez teljes egészében le fog csengeni, a jövő esztendőben már egy igen erőteljes pozitív felmenetre van lehetőség, tehát a gazdaság vissza tud térni ugyanarra a pályára, amely pályáról elindult. (10.50) Ezzel kapcsolatosan azonban azt gondolom, hogy nagyon fontos legalább két vagy három dolgot megemlíteni. Az egyik az, hogy ma már egyre több elemző gondolja azt, és mondja azt, hogy ez egy elhúzódó válság lesz, és a vírusjárványnak lesz majd még egy második és harmadik hulláma is, aminek lesznek gazdasági kihatásai. Ez egyfelől meghosszabbíthatja magát a válságot, és nyilván egy olyan gazdaság, mint a magyar gazdaság, amelyik kis, nyitott gazdaság, nagy a kitettsége, nagyon függ attól, hogy a világgazdaságban mi is történik. A másik két dolog még ugyanezzel kapcsolatosan az, hogy ugyanakkor azt is nagyon sokan feltételezik, hogy ez a válság össze fog kapcsolódni egy technikai-technológiai váltással is, ami a
