Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
3937 2008-as válság után nem igazából ment végbe, nem valósult meg, csak részlegesen. Nyilvánvalóan az egyik eleme ennek az új energiaplatform, tehát a megújuló energiáknak a jelentős térnyerése, az elektromosautó-gyártásnak az ugyancsak jelentős felfutása, a harmadik elem pedig, hogy maga az egész internet és az internethez kapcsolódó online technológia tulajdonképpen közvetlen termelőerővé vált, és ezt most ma már lehet látni. Ezek nyilvánvalóan jelentős mértékben befolyásolják azt, hogy milyen irányba menjünk. És még van egy fontos eleme, ennek a válságnak egy olyan tanulsága is van, hogy világossá vált, hogy azok a termelési láncok, az a munkamegosztási rend, amely az elmúlt időszakban, évtizedekben a globalizáció következtében kialakult, mennyire sérülékeny, és ebből következően lehet arra számítani, hogy ezek a termelési láncok, ezek a termelési rendszerek újra fognak szerveződni, újjá fognak alakulni, aminek nyilván időigénye van. Egyébként ennek van vagy lehet pozitív hozadéka is, ha Magyarország jól tud ebbe a folyamatba majd bekapcsolódni, akkor akár nyertese is lehetünk. Természetesen persze nem alacsony hozzáadottérték-tartalmú beszállítóknak kellene lennünk, hanem sokkal inkább a high-tech szektorok felé kellene ez ügyben kacsingatni. A másik dolog pedig, amire a kormány az optimizmusát alapozza, az, hogy a magyar gazdaság ma sokkal jobb állapotban van, mint a 2008-as válság kitörésekor, és ebből következően ez a válság kevésbé fogja majd megviselni az országot. Kétségkívül igaz, hogy ha a makroszámokra ránézünk, akkor azok márciusban sokkal kedvezőbbek voltak, mint 2008-ban, de ebből nem következik az, hogy a magyar gazdaság most már egy valóban versenyképes, valóban magas termelékenységgel termelő gazdaság, ahol nagy hozzáadottérték-tartalmú termékek vannak, hanem sokkal inkább azt lehet látni, hogy ez a magyar gazdaság egy igen sérülékeny gazdaság, amely az elmúlt években a sikerét annak köszönhette, hogy egyrészt jelentős mértékű, mennyiségű európai uniós forrást vontak be folyamatosan, évenként 5-6 százaléknyi nagyságban, aztán a külföldi munkavállalóknak jelentős pénzvisszautalása volt, ami ugye, akár 2-3 százalék is lehetett GDP-arányosan. Ezek a tényezők voltak azok, amelyek igen jelentősen hozzásegítettek ahhoz, hogy a gazdaság egyensúlyi szempontból is rendben legyen, és nyilvánvalóan a külföldi tulajdoni többségű vállalkozások is, hiszen ne felejtsük el, hogy az exportunknak 80 százalékát a külföldi tulajdoni többségű vállalkozások adják. És a rossz hír itt az, hogy ennek jelentős része a járműiparban van, és a járműipar ma ennek a válságnak az egyik nagy vesztese, tehát nem lehet ma még előre látni, hogy ennek milyen folyománya lesz. Tehát én azt gondolom, hogy ez a sérülékenység igen erőteljes, és ez egyébként nagyjából látható is, hiszen most nagyon gyorsan a 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta 9 százalék fölé emelkedett, és az államháztartási hiány pedig elérte az 1000 milliárdot. Tehát nagyon jól lehet látni, hogy ez a válság ilyen jelentős hatást gyakorol. Rátérve az államháztartási hiány és az adósság/GDP hányados kérdésére, a kormány továbbra is tartja magát ahhoz, hogy a maastrichti kritériumokon belül legyen. Tehát nincs semmi meglepetés a dologban. A maastrichti fogalmak szerint 2,9 és 2,6 százalékos lesz a központi költségvetés, illetve az államháztartás hiánya. Ez nyilvánvalóan megfelel az előírásoknak. Azonban kérdés - és erre majd még vissza fogok térni -, hogy vajon itt és most mennyire célszerű ezt a 3 százalék alatti értéket betartani. Az adósság/GDP hányados vonatkozásában az idénre 72,6 százalékot vár a kormány. Ez van benne a konvergenciaprogramban, és 2021-re pedig 69,3, tehát tovább fog csökkenni, megfelel akkor az alapelveknek. Azonban, ha valaki fellapozza az ÁSZ jelentését a költségvetésről, és megnézi, hogy bizony kockázatok is vannak ebben az egész teljesítésben, akkor azt lehet látni, hogy ha a GDP-nek a pesszimista becslés szerinti értékét veszik - és onnan vettem a számot, az ÁSZ-jelentésből, az egyik ottani táblázatból -, és az államadósságnál pedig szintén egy pesszimista becslést vesz annak a növekedésébe, akkor ebből az következik, hogy az adósság/GDP hányados akár 75,9 százalék is lehet a jövő esztendőben. Vagyis ez egy igen jelentős mértékű növekedést fog előidézni.
