Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3930 2010 után fiskális fordulat következtében vagy államháztartási konszolidáció következtében a hiányt a 3 százalékos referenciaszint alá szorítottuk, az államadósság 2011 óta minden évben csökkent. Az uniós tagállamok közül, ha jól emlékszem, egyedül Magyarország volt képes arra, hogy évről évre minden évben csökkentse az államadósság rátáját. Míg korábban az európai uniós átlagos adósságráta érdemben kisebb volt, mint a magyar, vagy megfordítva: a magyar adósságráta nagyobb volt, mint az átlagos uniós, ma pont fordított a helyzet. S miért tudtuk ezt a fordulatot véghez vinni? Azt gondolom, alapvetően azért, mert a foglalkoztatásban értünk el radikális változásokat. Magyarországon nőtt a második legnagyobb mértékben az aktivitási ráta, és ezzel párhuzamosan csökkent az egyik legjelentősebb mértékben a munkanélküliek száma. 840 ezerrel többen dolgoztak a mostani koronavírus-járvány miatti válság kitörése előtt, mint 2010-ben. Nemcsak a foglalkoztatottak száma növekedett, hanem a bérek is. Az előző kilenc évben átlagosan 7 százalék volt évente az átlagos bérnövekedés. Abszolút vitatkoznom kell azzal a megállapítással, hogy kiszolgáltatott helyzetbe hozott minket a gazdaságpolitika. Meglátásom szerint a gazdaságpolitika 2010-től az előttünk lévő legnagyobb kihívásokra reagált: a pénzügyi csődhelyzetre, a rendkívül rossz foglalkoztatási helyzetre, a rendkívül rossz növekedési potenciálra. Ezeken a területeken változásokat tudtunk elérni, ami az ön által említett kiszolgáltatottságunkat rendkívüli mértékben csökkentette. Lakosság: a hitelek 70 százaléka devizaadósságból volt, most kevesebb mint 1 százalék. Államadósság: nemcsak a mértéke csökkent, hanem a külső adósság is csökkent. A finanszírozási képességünk jelentős mínuszból pluszba fordult, a nettó külső adósságunk 8 százalék alá csökkent a korábbi több mint 50 százalékos mértékről. Én azt gondolom, hogy a gazdaságpolitika a kihívásokra reagált és kell reagáljon most is, amikor a legnagyobb kihívás az, hogy a koronavírus-járvány miatt megszűnt munkahelyeket újrateremtsük, illetőleg ezt megelőzően a legtöbb munkahelyet megvédjük. Ezek az elmúlt évekbeli intézkedések, a bérnövekedés és a családpolitikai-otthonteremtési intézkedések azt eredményezték, hogy ma, hál’ istennek, többen gondolják úgy, hogy megéri itthon maradni, mint elmenni, sőt többen jöttek haza az elmúlt években, mint amennyien elmentek. Itt vannak előttem a KSH adatai. Képviselő úr, frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy elvándorlás jellemzi Magyarországot. Igen, vannak, akik elmennek, külföldre mennek, és hál’ istennek, egyre többen visszajönnek. A KSH adatai alapján 2019-ben 11 400 fő volt az a többlet, aki hazajött azokhoz képest, akik kimentek, tehát pozitív volt a vándorlási egyenleg. Kérem frakcióvezető urat, hogy ellenőrizze a Központi Statisztikai Hivatal adatait. Frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy az elszegényedés nőtt. Akkor megint nézzük meg a számokat! A foglalkoztatás bővülése által azok, akik korábban segélyből éltek, ma a nagyobb egyéni jövedelmet jelentő munkabérből tudnak megélni. Ha pedig a munkabérek alakulását megnézzük, akkor a minimálbér az elmúlt időszakban rendkívül jelentős mértékben növekedett, 2010-hez képest a minimálbér nettó növekedése 2020-ra 77,7 százalékos volt az esetben, ha a foglalkoztatottnak nem volt gyermeke, de ha három gyermeke volt, akkor a családi kedvezménynek köszönhetően ez 160 százalékos növekedés, több mint két és félszeresére nőtt a minimálbér. Tehát nehéz értelmezni azt, amikor képviselő úr azt mondja, hogy nőtt az elszegényedés. Területi leszakadás: épp a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhetően azokban a megyékben, ahol nagyobb súlyú az alacsonyabb béren foglalkoztatottak aránya, az országos átlaghoz képest nagyobb volt a béremelkedés. (10.20) Igaz ez például Nógrádra, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére vagy az alacsonyabb jövedelmi helyzetű megyékre. Megint kérem frakcióvezető urat, hogy nézze meg a tényszámokat. Ha nem ezt teszi, akkor azt gondolom, hogy az állítását vissza kell vonja. Ami a 2021-es költségvetést illető konkrét felvetéseket illeti: a 2021. évi törvényjavaslat valóban aggregáltabb szerkezetben mutatja be az előirányzatokat, de kérem képviselő urat, hogy tanulmányozza át az Országgyűlés részére benyújtott részletesebb indoklásokat is, ebben pontosan
