Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
3931 meg fogja találni, hogy egyes kiadási területekre, például a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére mekkora forrást szán a kormányzat. Ami a tudományos életet és a felsőoktatást illeti: itt frakcióvezető úr úgy fogalmazott, hogy támadás a költségvetési javaslat a tudományos élet ellen, és a felsőoktatás vesztese a költségvetési javaslatnak. Természetesen minden területen lehetne még pluszszámokat szerepeltetni, mindig van olyan szám, amelynél eggyel nagyobbat lehet mondani, de mégis azt kérem, nézzük meg, hogy az elmúlt években a felsőoktatás területén milyen változások voltak, és mit tartalmaz a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat. Ha figyelmesen nézzük ezt a javaslatot, akkor azt fogjuk látni, hogy az úgynevezett modellváltó felsőoktatási intézmények, az alapítványi fenntartásba kerülő intézmények kikerülnek a központi költségvetési szférából, ezeknek a szervezeteknek a bevételei, ezeknek a szervezeteknek a finanszírozása nem jelenik meg teljes egészében a központi költségvetésben, csak az a forrás, amit a központi költségvetés átad ezeknek a szervezeteknek. Én azt tudom mondani, hogy az állami helyeken finanszírozott felsőoktatási hallgatók meg fogják kapni 2021-ben is azt a támogatást, amelyet az állami körben maradó intézmények megkapnak. És azt is el tudom mondani, hogy ezen modellváltó intézményeknél az oktatók 15 százalékos béremelésben fognak részesedni. Képviselő úr, ezt nem a felsőoktatási előirányzatokon látja, hanem azon az előirányzaton, amely a béremelések fedezetét tartalmazza. Azt gondolom, ezt talán nem vette frakcióvezető úr figyelembe, amikor a felsőoktatási terület finanszírozási tételeit nézte meg. És tényszerűen azt is el tudom mondani, hogy a felsőoktatásban dolgozók a korábbi években is részesültek béremelésből, azon dolgozunk, hogy a gazdasági növekedéssel összhangban a következő években is legyen lehetőség majd béremelésre. Ami az utak felújítását illeti, illetőleg ezzel összhangban a kormányzat falvakkal kapcsolatos politikáját érinti: képviselő úr úgy fogalmazott, hogy faluromboló politikát folytat a kormányzat. Felhívom képviselő úr figyelmét a „Magyar falu” programra, az előttünk lévő törvényjavaslat 90 milliárdot irányoz elő a „Magyar falu” program folytatására - folytatásról beszélek, hiszen az idei évben is jelentős források állnak a „Magyar falu” program keretében rendelkezésre -, és ennek a programnak az egyik lába az utak felújítása, erre a célra 50 milliárd forint áll rendelkezésre. (Dr. Keresztes László Lóránt: 450 kilométer!) Képviselő úr, egy olyan programról van szó, amely korábban nem volt. Ha ön úgy fogalmaz, hogy ez a gazdaságpolitika az előző évek szerves folytatása, nem fog ilyen előirányzatot találni 2010 előtt. Pontosan tudom, hogy útfelújításra mennyi forrás állt rendelkezésre. Voltak források, ennél kisebb mértékben, és nem célzottan a „Magyar falu” program keretében. Természetesen a magasabb rendű utakat is építeni, felújítani kell. Ha megy az országban, látja, hogy milyen útépítések vannak. És ha megnézi a 2021. évi költségvetésitörvény-javaslatot, 200 milliárd forintnál nagyobb összeget fog találni, döntően a nagyobb utak, a főutak építésére, megújítására. Azt is meg kell említsem, hogy akár útfelújításra, akár települések fejlesztésére uniós források is rendelkezésre állnak, a kormányzat a mostani uniós ciklusban, a 2014-2020-as uniós ciklusban Területfejlesztési Operatív Program keretében a települések fejlesztésére külön forrásokat címkézett meg. Ezen források az általam említett tételek fölött értelmezendők. És ezzel rá is kanyarodok az önkormányzatok finanszírozására. Sokadszor hallom az „önkormányzatok kivéreztetése” kifejezést. Itt megint azt kérem, hogy akkor nézzük meg a számokat. Ha kicsit távlatosabban nézünk az önkormányzati finanszírozásra, akkor tudjuk, hogy mintegy 1300 milliárd forintos adósságkonszolidáció valósult meg. Tudjuk, hogy 2013-tól az önkormányzati finanszírozási rendszer jelentős átalakítása történt meg, a feladatok önkormányzati szint és állami szint közötti átstrukturálása mellett. Ezeknek a változásoknak, az adósságkonszolidációnak, a finanszírozási rendszer megújításának, a feladatok áttekintésének köszönhetően az önkormányzati rendszer finanszírozása stabilizálódott, sőt az elmúlt években az önkormányzati rendszer egésze többleteket tudott felhalmozni. Felhívom képviselő úr figyelmét, hogy a tavalyi év végével az önkormányzatok állampapír-állománya 285 milliárd forint volt, és az
