Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3904 Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi napon, az általános vita megkezdésekor elhangzott az előterjesztői nyitóbeszéd, az Állami Számvevőszék elnökének, valamint a Költségvetési Tanács elnökének felszólalása, valamint sor került a vezérszónoki és a képviselői felszólalásokra. Most a további képviselői felszólalásokra kerül sor a mai napra rendelkezésre álló időkeretben. Felhívom figyelmüket, hogy a módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Tállai András államtitkár úr, a Pénzügyminisztérium államtitkára jelentkezett szólásra. Államtitkár úr, parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, engedjék meg, hogy a jövő évi költségvetés országgyűlési tárgyalásakor az elmúlt tíz év gazdasági, államháztartási és finanszírozási folyamatairól is szót ejtsünk, rámutatva arra, hogy a kormány miként alakította ki a fegyelmezett gazdálkodás megteremtésével és fenntartásával, valamint a magyar gazdaság dinamikus növekedési pályára állításával azt a helyzetet, amiben megállapíthatjuk, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívásokkal egy minden tekintetben megerősödött és válságállóbb Magyarország száll szembe, és amely lehetővé teszi, hogy 2021-re olyan költségvetést állíthassunk össze, amely hathatósan szolgálja a magyar gazdaság, a vállalkozások, a munkahelyek és nem utolsósorban a magyar családok védelmét. Tisztelt Országgyűlés! Emlékezhetünk, hogy a 2008-as pénzügyi válság milyen sérülékeny állapotban érte a magyar gazdaságot. Akkoriban az Európai Unió egyik legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci mutatói jellemezték az országot, a növekedési teljesítmény egyre inkább elmaradt régiós versenytársainktól, magas volt a költségvetés hiánya, az államadósság növekvő pályán állt, és nem utolsósorban a devizahitelek megugró törlesztőrészlettel súlyosbították a visszaesést. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország mély recessziót élt át, amelyből a korábban felhalmozott adósságok terhei miatt a kilábalás is éveket vett igénybe. A jelenlegi világjárvány kitörését megelőzően azonban a hazai gazdaság fundamentumai lényegesen kedvezőbbek, mint a 2008-as pénzügyi válság előtt. A magyar gazdaság 2013-tól kezdve növekedési pályára állt, amelynek köszönhetően olyan lendületes bővülés bontakozott ki, amely az EU leggyorsabban növekvő országai közé tette Magyarországot. Ezt igazolja, hogy míg 2019-ben az EU átlagos növekedése csupán 1,5 százalék volt, addig a magyar gazdaság 4,9 százalékkal tudott bővülni. A gyors fejlődés a korábbiakkal szemben egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetben, valamint eladósodástól mentesen valósult meg. A bővülés több lábon állt. A termelési oldalon az ipar, a szolgáltatások és az építőipar egyaránt támogatták azt, valamint a felhasználási oldalról elsősorban a versenyképes üzleti és adókörnyezetnek, illetve a kormány hathatós ösztönző tevékenységének köszönhetően kiemelkedő beruházási teljesítmény biztosította a növekedés fenntarthatóságát. A hazai fejlesztések volumenét jelzi, hogy az Unió tagállamai között Magyarországon az egyik legmagasabb volt a beruházási ráta. Ez 2019-ben 28,6 százalékot jelentett. A dinamikusan bővülő teljesítményhez jelentősen hozzájárult, hogy a kormány munkaerőpiaci aktivitást ösztönző intézkedéseinek eredményeképpen a magyar munkaerőpiaci mutatók az Európai Unió élvonalába ugrottak. Emlékezhetünk, hogy 2008-ban Magyarországon 56,4 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, ami a legalacsonyabbnak számított akkoriban. Az elmúlt évben viszont már 71,1 százalékos volt ez az érték, ami meghaladta az Európai Unió átlagát. Vagy említhető a munkanélküliségi ráta is, amely 2008-ban bőven meghaladta az Európai Unió átlagát, hiszen 10 százalék fölött volt, míg 2019es értékünk már 3,4 százalék, amely fele az Európai Unióénak. A munkaalapú gazdaság megteremtése a bérek dinamikus emelkedésével párosulva a családok jövedelmét is nagymértékben emelte, amelynek következtében a háztartások pénzügyi helyzete a korábbinál lényegesen stabilabbá vált, amihez hozzájárult a szektor számára jelentős terhet jelentő
