Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 11. csütörtök - 139. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3905 devizahitelek kivezetése. Miközben a javuló jövedelmi helyzetük következtében a háztartások növelni tudták fogyasztásukat, az nem párosult túlzott eladósodással, amit jól mutat a 12 százalékos megtakarítási ráta, ami európai uniós összehasonlításban is kiemelkedő nagyságú. A kedvező üzleti környezetnek és a versenyképes hazai munkaerőnek köszönhetően a növekedés egyik fontos motorja a jelentős részben exportra termelő ipar és szolgáltatások bővülése volt. Ennek következtében a növekedés beindulását követően a külkereskedelem többlete rekordmagasságokba emelkedett, a kedvező külső egyensúly és az EU-transzferek hatékony felhasználása következtében az ország nettó finanszírozási képessége a korábbi válság előtti negatív értékkel szemben régiós összehasonlításban is kiemelkedően pozitívvá vált az elmúlt tíz év alatt, aminek köszönhetően a GDP-arányos nettó külső adósság a 2008. évi 50 százalékot meghaladó szintről 8 százalék alá csökkent. Különösen kedvező, hogy a munkavállalói jövedelmek növekedésével párhuzamosan a vállalkozások profitja is emelkedett, tehát a rekordmagas foglalkoztatás következtében beindult bérfelzárkózás nem rontotta a hazai vállalatok versenyképességét. (8.10) Ez a tendencia részben a vállalatok hatékonyságának növekedésével magyarázható, amelyet többek között a növekvő mértékű automatizálás is támogat. A dinamikus növekedés az államháztartás oldaláról is fegyelmezett fiskális politikával párosult, amit jól jellemez a tartósan csökkenő hiány. A költségvetés stabil helyzetéhez hozzájárult az adórendszer átalakítása, az adózás hatékonyságát és a gazdaság fehéredését eredményező intézkedések sorozata is, mint például az online pénztárgépek használatának kötelezővé tétele, az EKÁER-rendszer bevezetése vagy az online számlaadat-szolgáltatás létrehozása. Mindeközben Magyarország külső sérülékenysége az elmúlt évtizedben érdemben mérséklődött. Ennek két fő pillére van. Egy fontos intézkedésként a magyar családokat is érintő legfőbb kockázatot, az árfolyamkockázatot a devizahitelek kivezetésével megszüntette a kormány. A forintosítás eredményeként 2015-ben a lakossági devizahitelek szinte teljes egészében eltűntek Magyarországról. Míg 2009-ben 70 százalék fölött volt ezek aránya, a teljes lakossági hitelállományban mára ez már 1 százalék alá csökkent. A másik pillér pedig: az államadósság szintjét és szerkezetét tette évről évre az említett felelős költségvetési politikának és átlátható adósságkezelési stratégiának köszönhetően sokkal stabilabbá a kormány. A GDP-arányos államadósság 2011 óta folyamatosan mérséklődik, a 2019. év végére 66,3 százalékon állt az adósságráta. Az elmúlt nyolc évben véghez vitt 15 százalékpontos adósságcsökkentés egyike az EU-tagországok legjelentősebb eredményeinek. A magyar államadósság-kezelés fő stratégiai célja az adósságráta csökkentése mellett az államadósság külföldi kitettségének és a devizaadósság arányának mérséklése. A devizaarány ezzel összhangban a 2011 végi 53 százalékról 2019-re 21 százalékra, míg a külföldiek aránya ugyanebben az időszakban 65 százalékról 34 százalékra mérséklődött. Mind a lakossági, mind az adósságfolyamatok az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének komoly mérséklődéséhez vezetett. A külföldiek szerepvállalásának csökkenésével párhuzamosan az adósságkezelő egyre inkább támaszkodott a lakosságra az államadósság finanszírozásában. A lakosság részesedése az adósság finanszírozásában az elmúlt nyolc év alatt érdemben megnövekedett: 5 százalékról 26 százalékra nőtt, miután az állampapír-állományuk több mint megtízszereződött, és mostanra 8200 milliárd forint fölé emelkedett. A lakosság növekvő szerepvállalásának köszönhetően stabilabbá vált az adósságfinanszírozás, mivel a lakosság megbízható befektető, tipikusan kevésbé akar megszabadulni hirtelen az állampapírjaitól, úgy, mint piaci veszély esetén a külföldi befektetők. (Sic!) Másfelől fontos szempont az is, hogy ezáltal a kifizetett kamat a magyar lakosság jövedelmét növeli, a hazai gazdaságot, a fogyasztást erősíti. A kormányzat erre és a külső sérülékenység csökkentésére tekintettel a lakosság állampapír-állományának 11 000 milliárd forintra növelését célozta meg a 2023. év végéig.
