Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
3877 A gyógyító-megelőző ellátások vonatkozásában először az ágazati humánerőforrás-helyzetet kell górcső alá venni, ezt már mondtam az előbb, és el is mondtam az adatokat. Az ágazat humánerőforrás-helyzetének javításán az sem változtat, hogy a Magyar Orvosi Kamara által is elvárt bérfejlesztés nincs jelen a 2021. évi költségvetésben. A gyógyító-megelőző ellátás intézetei esetén ugyanis egy mindössze 17 milliárd forintos növekedés található a 2021. évi költségvetésben a 2020. évi költségvetéshez képest, amely mindössze 4 százalékos növekedést jelent, ami semmiféle béremelési lehetőséget nem hordoz magában. A Magyar Orvosi Kamara által javasolt béremeléstől a kamara egyrészt az orvosok elvándorlásának megállítását, másrészt a hálapénz kivezetését várná. A Magyar Orvosi Kamara javaslata szerint a béremeléseknek 2021-ben le kell záródnia, így tehát a potenciális béremelés nyomainak meg kellene jelennie a költségvetésben. A javaslat további érdekessége, hogy a 2021. évi költségvetésből hiányoznak a gyógyítómegelőző ellátássorhoz kapcsolódóan a felújítások és beruházások. Az alapellátás területén számos szempontra érdemes felhívni a figyelmet, például hogy ezek az összegek miért hiányoznak a 2021. évi költségvetésből. (19.10) Ha a háziorvosokról beszélünk, és azt szeretnénk elérni, hogy megállítsuk a háziorvosi körzetek kiürülését - ezzel veszélyeztetve a magyar állampolgárok azon jogát, hogy az alapvető egészségügyi ellátásokhoz hozzáférhessenek -, akkor csak annyit tudunk mondani, államtitkár úr, hogy meg kell fogadni a szakma javaslatait, és pénzt, pénzt és pénzt kell fordítani az egészségügyre. Meg kell becsülni a dolgozókat, ezt egyféleképpen lehet első körben: ha megfelelő fizetést adnak ezeknek az embereknek. Egy mai hírről hadd beszéljek még - mert sajnos nagyon telik az idő, és képviselőtársam is szeretne még szólni -, hogy mit is okozott Magyarországon a járványhelyzet az egészségügyben. Többször elmondtuk képviselőtársainkkal, hogy március 14-e után Magyarországon majdnem egészében leállt az alapellátás, leállt a kórházi ellátás, lényegében Magyarországon a járványra hivatkozva majdnem megszűnt a magyar emberek egészségügyi ellátása. A Tárki által - ha jól emlékszem, a Tárki által - készítettek egy közvélemény-kutatást, és abban minden 10. ember azt nyilatkozta, hogy saját maga tapasztalta, hogy nem kapta meg azt az egészségügyi ellátást, amihez neki joga lenne. Erről a jogról - már mondtam - rendelkezik az Alaptörvény, a másik meg, hogy súlyos adóforintokat fizetünk be állampolgárként azért, hogy egy olyan szolgáltatást kapjunk, amihez jogunk van. Én tegnap megkérdeztem Rétvári államtitkár úrtól, hogy kit kell beperelni ma Magyarországon, hogy több millió ember hónapokon keresztül nem jutott hozzá ahhoz a szolgáltatáshoz, aminek megfizeti az árát. Ez súlyos következményekkel jár. Ma kijöttek adatok, és hadd soroljam fel, hogy milyen súlyos következményei lesznek majd hónapok múlva és évek múlva annak, hogy a magyar emberek nem kapták meg az ellátást. Februárban még 10 669 ember, honfitársunk várt szürkehályog-műtétre, most 1887-en várnak. Ez nem azt jelenti, hogy megszűnt a probléma, és ezeknek az embereknek ez a problémája eltűnt, hanem hogy ezek az emberek, a különbség, majdnem nyolcezer (sic!) ember nem tudott hozzájutni a szürkehályog-műtéthez, nem kapta meg ezt a szolgáltatást. A térdprotézisműtétre várók száma most 884 fő, februárban még 5508 főről beszéltünk. Csípőprotézis-műtétre jelenleg 1555-en várnak, februárban 3529-en vártak. Nyitott szívműtétre, államtitkár úr, most 50-en várnak, februárban 663-an vártak. 663-an! Nőgyógyászati műtétre - ami nem daganatos betegség, mert az nincs benne - 1 fő vár most a fellelhető adatok szerint, februárban még 431-en vártak. Szívkatéterezésre 660 fő vár most, 1446 volt februárban. Ha összeadjuk a számokat - és még hosszan sorolhatnám -, körülbelül 14 ezer beteg tűnt el a rendszerből, és nem azért, mondom kiemelve, hangsúlyozva, mert meggyógyultak vagy elmúlt a problémájuk, hanem a Covid-vírusra hivatkozva nem jutottak hozzá ahhoz az alapvető szolgáltatáshoz, amihez joguk van. Itt elég súlyos betegségekről beszéltem; hónapokat húzódhat. S ha megnézzük, ezekből az adatokból kiderül, hogy mondjuk, Miskolcon az egyetemi oktatókórházban több mint két évet kell