Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
3876 Aggodalomra ad okot azonban az, hogy a Járvány Elleni Védekezési Alapon belül elhelyezkedő, a járvány elleni védekezés központi tartaléka cím fejezeti indoklása szerint a járvány elleni védekezés központi tartaléka előirányzat szolgál az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében. Aggodalomra ad okot ezek alapján annak a lehetősége, hogy fejezeti átcsoportosítás címszó alatt az egészségbiztosítás eddigi kiadásai csökkentésének terhére csoportosíthatnak át forrásokat a koronavírus-járvány következményeinek kezelésére, amely következményekbe a kormány folyamatosan beleérti a gazdasági következményeket is. A gyógyító-megelőző ellátás összevont szakellátásról néhány gondolat a költségvetéssel kapcsolatban. A gyógyító-megelőző ellátások vonatkozásában először az ágazati humánerőforráshelyzetet kell górcső alá venni. Maga a javaslat is kevesebb személyi létszámmal számol a 2021. évre, hiszen míg a gyógyító-megelőző ellátás intézményei állami kórházak esetén a 2020. évi költségvetésben 79 369 főt számoltak átlagos statisztikai állományi létszámként, addig a 2021. évi költségvetésben ez a szám már csak 78 673 fő, közel 700 fővel alacsonyabb, mint 2020-ban. Nem várható tehát az ágazati dolgozói létszám csökkenésének megállítása, annak ellenére, hogy az EFOP egészségügyet érintő egyik célja volna az egészségügyi ellátórendszerek humánerőforráshelyzetének javítása. Itt engedjék meg képviselőtársaim, hogy néhány táblázatból adatokat ismertessek. Amúgy a Magyar Orvosi Kamara honlapján elérhető dokumentumokról beszélek. Nagyon jó kis dokumentumok vannak rajta, táblázatokkal alátámasztva, hogy mi is a helyzet ma az egészségügyben, és itt pontosan háziorvosokról beszélünk. A háziorvosi alapellátás meghatározó tendenciája a működő praxisok számának csökkenése, a betöltetlen praxisok számának folyamatos növekedése. Ez utóbbiak növekedését az alábbiak szerint ismerhetjük meg. 2010-ben még 93 praxis volt betöltetlen, 2011-ben 107, ’14-ben 170 - nem fogok minden évet felsorolni -, 2017-ben 252 praxisról beszélhetünk már, 2018-ban 284, 2019 júniusában 373, és 2020 májusában - államtitkár úr és államtitkár asszony - 433 betöltetlen praxisról beszélünk Magyarországon. Azt láthatjuk, hogy folyamatosan csökken azoknak a körzeteknek a száma, ahol az alapellátáshoz az állampolgárok hozzájuthatnának. Az Alaptörvényünk rendelkezik róla, hogy mindenkinek joga van a megfelelő minőségű magyar egészségügyi ellátáshoz, és most lassan már kimondhatjuk azt, hogy közel egymillió ember nem jut hozzá Magyarországon az alapellátáshoz, a megfelelő egészségügyi alapellátáshoz. A másik nagyon fontos kérdés, és ez is a MOK honlapján elérhető, hogy milyen a háziorvosok korösszetétele, milyen az elöregedés ebben a szakmában. Hozzáteszem, ezt ki kell mondani, hogy a háziorvosi szakképzettséggel rendelkező MOK-tagok alapján tudják ezt a statisztikát megjeleníteni: 35 év alatti háziorvos 2 százalék, 35-60 év közötti háziorvos 43 százalék, 60 év feletti háziorvos 55 százalék ma Magyarországon. Rettenetes tendenciát mutat ez, államtitkár úr! És akkor még egyetlenegy táblázatról hadd beszéljek, ez a háziorvosok átlagéletkora. Nagyon fontos lenne, hogy ebben előrehaladjunk, hogy minél fiatalabbak lehessenek már a háziorvosok, mert nemcsak a betöltetlen praxisokról beszélünk, hanem hogy milyen módon öregszik el a háziorvosi szakma. A felnőtteket ellátó háziorvosoknak az átlagéletkora 2006-ban - sajnos itt a legfrissebb adatok csak 2015-ösek - még 53,3 év volt, ez 2015-ben már 56,6-et mutat. A gyermekorvosok átlagéletkora 2006-ban 54,1 év volt, és ez már 2015-ben 58,9. És ha ezt vegyesen nézzük, minden háziorvost megnézünk, akkor 2006-ban 52 év volt az átlagéletkora a háziorvosoknak, a gyermekorvosoknak és a felnőtteket ellátó orvosoknak, 2015-ben ez 55,7 év. Ha tudnánk a legfrissebb adatokat, akkor szerintem most már arról számolhatnánk be, hogy mind a három kategóriánál meghaladtuk a 60 évet az átlagéletkorban. Nagyon súlyos a helyzet, és ha megnézzük a kórházi dolgozókat, akkor azt látjuk, hogy szerintem ott is ilyen brutális számok jönnének ki.
