Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3788 Tanulnunk kellene a járványból ezen a területen is, de úgy látom, a kormány ezt sem érti. Az MSZP szerint mindenki számára, a vagyoni különbségektől függetlenül biztosítani kell a XXI. századi érvényesüléshez szükséges alkalmazható tudás megszerzésének lehetőségét. Éppen ezért az oktatásra fordított állami kiadásokat meg kell duplázni. A pedagógusok bérének alapja a minimálbér legyen, így bérük átlagosan 35 százalékkal nőne. Egyetlen állami iskola sem lehet rosszabbul finanszírozott, mint az egyházi iskolák. Az idegen nyelvi és az informatikai képzést módszertanilag, továbbá jelentős költségvetési forrásokkal kell támogatni. Az államosított, gyakran elfogult tartalmú, néha ostoba tankönyveket megjelentető tankönyvrendszer helyett államilag kontrollált, de versenyképes tankönyvpiacot kell létrehozni. A digitális oktatási realitást figyelembe vevő készségek biztos alkalmazására épülő Nemzeti alaptantervet kell bevezetni, ami beépíti az elmúlt hetek tapasztalatait az iskola működésébe, és hat a tanárok felkészítésére. Azt kérjük önöktől, vonják vissza a 2020 szeptemberére tervezett Nemzeti alaptantervet, ami egyrészt alkalmatlan, korszerűtlen, de mindezeken felül semmit nem tartalmaz a koronavírus utáni online oktatás tapasztalatairól. Szükség van az online Nemzeti alaptanterv megalkotására, az online digitális tananyag fejlesztésére, amely nem helyettesíti, hanem kiegészíti a hagyományos oktatást. Arra teszünk javaslatot, hogy 9 évfolyamos általános iskolai képzésre van szükség. A válság megerősítette azt a korábban is érzékelt kihívást, hogy a megváltozott digitális közegben, más struktúrában több időt hagyva, kifejezetten alapkompetenciákra koncentrálva kell folytatni az általános iskolai képzést. Szükség van az idegen nyelvi nulladik évfolyamra. Az elmúlt évtized oktatáspolitikája szinte felszámolta az eddig egyetlen hatékonynak bizonyuló nyelvi képzési megoldást. Ezt az intézményt vissza kell vezetni a korábbi tapasztalatokra a már bizonyított módszertan alapján. A koronavírus-járvány második hullámára készülve, amelyről sok szó esik: meg kell tervezni, és a szükséges pénzt erre el kell különíteni, hogy legyen egy nagyon nagy arányú, minden kimaradó diákot elérő, nyílt forráskódú, ingyenes szoftverekre épülő közoktatási laptopprogram. A lakhelyelhagyási korlátozás hetei alatt - ahogy említettem - egyes becslések szerint a gyermekek ötöde, de más becslések szerint harmada maradt ki az oktatási rendszerből. A mai inasképzés helyett újra kell építeni a szakképzést. A közismereti tárgyak arányát növelni kell; az intézményt vissza kell vezetni az oktatás világába: jobb és biztosabb át- és feljárást kell biztosítani a közép- és felsőfokú tanulmányok felé. A digitális oktatásban szerzett tapasztalatok alapján meg kell tervezni a 18. életévüket betöltött, érettségivel nem rendelkező fiatal felnőttek felzárkóztatásának széles körben elérhető rendszerét és ösztönzését. A költségvetésben jelentősen növelni kell az állami finanszírozású egyetemi képzések arányát, a 23. életévüket betöltöttek egyetemi képzési ösztönzésére külön figyelmet kell fordítani, és hatékonyabbá kell formálni az idegen nyelvi képzést EU-s források bevonásával. Radikálisan növelni kell a felsőoktatáshoz való hozzáférést. Ennek egyik módja az alapképzés és a nappali tagozatos felsőoktatási szakképzés ingyenessé tétele. Ekkor csak a mester- és az osztatlan képzések esetében maradjon meg az államilag finanszírozott keretszámok rendszere. A másik lehetőség, hogy minden hátrányos helyzetben levő fiatal kap egy keretet az államtól, amit kizárólag oktatásra költhet. Azonban már 2020 szeptemberétől az első diploma megszerzéséért folytatott egyetemi tanulmányok a képzés tanrend szerinti idejére mindenki számára ingyenesek legyenek, aki teljesítette a bekerülés feltételeit. (11.40) A hallgatói ösztöndíjakat 33 százalékkal kell megemelni. A felsőoktatás szereplőivel egyeztetett új és igazságos tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszert kell bevezetni. A felnőttképzés egy új, jobban működő, több esélyt kínáló Magyarország alapjává kell hogy váljon. Ennek érdekében a jelenlegi zárt keretek közül általános, sokkal jobban elérhető, minden embernek alternatívát kínáló szférává kell fejleszteni. Ennek első lépéseként minden önkéntes, felnőttképzésbe jelentkezőnek saját maga által elkölthető, csak felnőttképzésre felhasználható forrást kell biztosítani egységes mértékben.
