Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
3780 megalkotását, mert addig, ameddig az orvosok azt mondják nekünk, hogy jöhet egy újabb járványhelyzet, mindenki bizonytalan, nyilvánvalóan ezt a költségvetést célszerű az eddigi tapasztalataink alapján megtervezni, és célszerű abban az ütemben is létrehozni és kihirdetni, ahogy azt az elmúlt tíz évben a polgári kormánytól megszokhattuk. Az inflációs hiánycél 3 százalékra van tervezve. Megjegyzem, mindig teljesítettük az elmúlt tíz évben ezeket a betervezett hiánycélokat is, és még azt mondhatom, hogy most is egy kellően nagy tartalékkal készül az ország költségvetése, mert az a GDP fél százalékával egyező méretű. 2009-hez visszanyúlva azt mondhatom, hogy akkor a lehető legfelkészületlenebb és legbetegebb állapotban ért minket a válság. Egy dologra utaltam, az eladósodottságunkra. 2019-ben ez a gazdasági válság, ami persze az egészségügyi járványhelyzetből adódó válság, egy olyan időpontban ért minket, amikor egy kis túlzással - vagy nem is túlzással - azt mondhatjuk, hogy a növekedésünket tekintve az Európai Unió egyik motorja vagyunk. Ha a növekedési számokat nézem, ezeket azért jó felidézni, 2017-ben 4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, 2018-ban 4,9 százalékkal, 2019-ben is 4,9 százalékkal nőtt. Bár tartani tudnánk egy ilyen ütemet hosszú távon, mert ez felzárkózást jelentene a fejlett világhoz képest! 2020-ra azzal kalkulálunk, hogy ez mínusz 3 százalék lesz, tehát a tavalyi évhez képest nyilvánvaló számunkra a visszaesés. Azok, akik itt elemezték a költségvetést, azt mondták, hogy ez egy konzervatív, reálisnak tűnő becslés, de ami a legörvendetesebb, hogy a most folyó vitában azt mondhatjuk, hogy jövőre már 4,8 százalék növekedéssel kalkulálunk, tehát visszakerülünk abba a helyzetbe, amilyen helyzetben a válság előtti időszakban voltunk. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A miniszter úr uralt arra is, hogy egy növekedési fordulat 2013-ban következett be, 2013 óta pedig 30 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Óvatosságra int minket akkor, amikor erről a költségvetésről gondolkodunk, ha azt nézem, hogy milyen ipari termelési adatokról számol be az erre hivatott intézet. Áprilisban azt látjuk, hogy 36,8 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év adataihoz képest, és ez április, erre mondtam azt, hogy nem látjuk, hogy az elkövetkezendő hónapokban még milyen mélyre kerülhet ilyen szempontból az ipari termelés. A járműgyártás az, ami leginkább alulteljesített, de az elektronikai ipar, a számítógépipar, az optikai ipar, az élelmiszeripar, az ital- és dohánygyártás is nagy csökkenéseket mutat. Egyetlen olyan ágazat van, ahol növekedés volt, értelemszerű, ez a gyógyszergyártás, mert ennek volt keletje a válság időszakában. Beszéltünk arról, és ez megint a válságkezelésünk, az akkori válságkezelésünk sikeressége, és ez megerősíti azt, hogy most is valahogy így járjunk el, kilenc év alatt 840 ezer munkahelyet sikerült létrehoznunk. Én is azok közé tartozom, többször elismertem itt, amikor a miniszterelnök úr vagy tíz évvel ezelőtt arról beszélt, hogy egymillió munkahelyet kell tudnunk létrehozni, és akkor is csak azt mondta, hogy Csehország erre képes volt, ott már akkor több volt a foglalkoztatott egy ugyanolyan népes országban, mint mi, mi is képesek leszünk erre, én is tamáskodtam kormánypárti képviselőként, azt mondtam, bárcsak így lenne! Most azt látom, hogy ezt teljesíteni tudtuk, mert 4,5 millióra nőtt fel a magyar foglalkoztatottak létszáma az akkori 3,5 millióval szemben, és hozzáteszem, annak a 3,5 millió akkori foglalkoztatottnak egy jó része nem fizetett adót, tehát ez jelzi az akkori költségvetés tragikus helyzetét, hogy még a foglalkoztatottak se fizettek adót, most pedig mindenki adót fizet a költségvetésbe, és ilyen szempontból részt vesz a közös teherviselésben. (11.00) A bérek alakulásáról is beszélt a miniszter úr, mert az embereket persze ez érdekli, nem önmagában a foglalkoztatási adatok. Az annyiban érdekli őket, hogy én foglalkoztatva vagyok, tegnap nem ez az állapot volt, és ez egy örömteli helyzet. De nyilvánvalóan mindenki bérből él, ezért érdemes megemlíteni ezt a számot, hogy 2010-ben 132 ezer volt az országban a nettó bér, ez 2019-re 244 ezerre nőtt. Tehát 80 százalék növekedés, évente 7 százalékos növekedés volt a nettó bérek tekintetében. A bérek vonatkozásában persze mindig lehet egy nagyobb számot mondani. Egy
