Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
3781 pillanatig sem gondolom azt, hogy ez a Kánaán. Attól olyan messze vagyunk, hogy el sem fogjuk soha érni, de ebben az időszakban a tények alapján egyszerűen azt lehet mondani, hogy végre egy dinamikus bérnövekedéssel találta szemben magát a magyar munkavállaló. A munkanélküliségi adatokat nézve 2010-ben szédítő magasságokban volt ez a szám, 11,7 százalék, 2019-re pedig 3,4 százalékra csökkent a munkanélküliség. Ez körülbelül az, amire azt mondhatjuk, hogy a teljes foglalkoztatás állapota. Ide kell tudnunk visszamenni, mert nyilvánvalóan ez az egészségügyből indult gazdasági válság átmenetileg persze megnöveli a munkanélküliek számát, de azt reméljük, hogy a különböző támogatási formákon keresztül viszonylag gyorsan tudjuk elkoptatni a munkanélküliek megnövekedett számát. Az adósság kérdése nagy rákfenéje Magyarországnak. Már a Kádár-érában is nagyon nagy adóssággal élt ez az ország, sokkal nagyobb adóssággal, mint a közép-kelet-európai versenytársaink. Ennek a terhét mindig cipelni fogjuk. Ebben az összevetésben 2010-ben 80 százalék fölött volt az államadósság GDP-arányosan, ezt 2019-re 66,3 százalékra sikerült levennünk. Az átmeneti növekedés után, azt gondoljuk, hogy ezek a számok újra ugyanígy fognak alakulni. Az ország egyik legnagyobb gondja volt az, hogy nemcsak eladósodva voltunk, de a külföldnek voltunk eladósodva, annak minden kockázatával, 2010-ben az adósságunk fele devizában volt, ez a lehető legsérülékenyebb állapot, ezt 2019-re sikerült letornászni már csak 21 százalékra, ami egy nagyon kezelhető állapot. Ha a kiadási tételekre tekintünk, ez is mindig vitát vet, főleg akkor, ha átláthatatlannak állítják be ezt a költségvetést. Tehát azért, hogy segítsük a baloldaliakat a látásukban, illetve győzzük meg őket, főleg a minket hallgatókat, tényként rögzíthetjük, hogy minden egyes kiadási tételen több forrás szerepel 2021-ben, mint szerepelt a 2020-as vagy az azt megelőző költségvetésekben. Csak néhány adat. Családok. Számunkra a legfontosabb kérdés, a konzervatív kereszténydemokrata politikának kulcseleme a társadalompolitika és azon belül a családpolitika. 2295 milliárdot fordítunk 2021-ben mindarra, amit családpolitikának hívunk, és ez 65 milliárddal több még ebben a gazdasági válság sújtotta helyzetben is, mint amit fordítani fogunk 2020-ban. GPD-arányosan ez 4,5 százalék. Európában sehol nincs példa arra, hogy családpolitikára a GDP 4,5 százalékát költené el egy ország. Ha ezt következetesen tesszük, hosszú időn keresztül tenni tudjuk, azon túl, hogy a népességi, demográfiai mutatókban ennek már látszanak hatásai, de hosszú távon is hatással lesz ilyen szempontból a népesség reprodukciójára, ami a jövőnk szempontjából sorskérdés. Trianon évfordulója kapcsán nem is kell erre utalni. Ha belakjuk a medencének azt a részét, amit meghagytak nekünk, akkor a miénk lesz, ha nem lakjuk be, akkor elfogyunk. Ez nem következhet be, ezért családpolitikára hosszú távon is költenie kell dinamikusan ennek az országnak. Nyugdíjak. Mindannyiunk szüleiről van szó. 3907 milliárdot fordítunk nyugdíjakra 2021-ben, ez 327 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Itt kell megemlíteni azt a törekvésünket, hogy vissza akarjuk és vissza fogjuk építeni a 13. havi nyugdíjat, amit az a paktum, egyetértési megállapodás, amelyre hivatkoztam, a magyar kormány és a hitelezőink között, elvett és más pályára állított. Mi vissza fogjuk építeni a 13. havi nyugdíjat úgy, hogy minden egyes adott évben az előttünk következő években egyheti nyugdíjtöbblettel számolhatnak a nyugdíjasok. Az előbb említett éves többletben nyilvánvalóan ezek a számok is benne vannak. Ez azt jelenti majd, hogy 2024-re érjük el azt az állapotot, hogy egyhavi nyugdíjjal plusszal rendelkezik majd minden nyugdíjas. Az első ütemet jövő év januárjában fogják megtapasztalni a nyugdíjasok, 77 milliárd önmagában, ami odakerül a nyugdíjasokhoz. Mivel 4,8 százalék növekedéssel kalkulálunk, ez azt jelenti, hogy azt reméljük, a jövő év is egy olyan év lesz, amikor újra nyugdíjprémiumot fogunk fizetni a nyugdíjasoknak, 53 milliárd forintot jelent ez a költségvetésnek. A nyugdíjprémium intézményét most már egy-két éve a konzervatív kereszténydemokrata gazdaságpolitika eredményeként élvezik a nyugdíjasok. Előtte ez csak jogszabályi lehetőség volt, de a feltételei sohasem teremtődtek meg a magyar gazdaság növekedésében és a költségvetésben.
