Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
3779 előbb vagy utóbb kifogynak mások pénzéből, ami 2008 végére bekövetkezett, addig nyakló nélkül kaptuk a pénzt ezektől a nemzetek feletti erőcentrumoktól -, és 2008-ban már azt látták, hogy kevés a garancia arra, hogy Magyarország talpon marad, hogy vissza tudja fizetni ezeket a forrásokat, ezért azt mondták, hogy adunk mi nektek újabb 20 milliárdot, mert rákényszerültök, de feltételekkel: apró részletekben lehet lehívni ezt a 20 milliárd eurót, és teljesítenie kell az országnak azokat a feltételeket, amelyeket ezek az erőcentrumok diktálnak. (10.50) A bérek befagyasztására utalok itt, a közszférában a 13. havi bérek elvétele, a nyugdíjak esetében a nyugdíjak átmeneti befagyasztása, ott is a 13. havi nyugdíj elvétele, és így tovább, áfaemelés, és még jó néhány tétel szerepel ebben. Tehát azt láttuk, hogy a baloldali kormány a válságkezelésre hiteleket vesz fel, és a hitelfelvétel nyilvánvalóan azzal is jár, hogy persze eladósítják az országot, de tűzoltásszerűen, valamilyen módon kezelik a bajt azzal, hogy egyfajta elosztási politikát érvényesítenek, és a válságkezelés kapcsán átmenetileg forrásokat juttatnak az államháztartás különböző szereplőihez. Mi azt mondtuk már 2008-ban, hogy ez az út járhatatlan. Nem hiteleket kell felvennünk onnan, ahol a pénz egyébként a rendelkezésünkre áll, hanem a magyar költségvetést, a magyar gazdaságot a saját lábára kell állítani, munkát kell biztosítani az embereknek, egy munkaalapú társadalmat kell létrehozni, munkán keresztül kell jövedelmet biztosítani az embereknek. Ez a megnövekedett jövedelem, ami az emberekhez eljut, belső keresletet generál, és ez a belső kereslet a növekedésnek egy meghatározó forrása lesz. Tehát akkor, amikor mi most irányt választunk, nem nyúlhatunk oda vissza, amit a baloldaliak egyszer bemutattak, már többször bemutattak, hogy az járhatatlan. Én azt gondolom, követnünk kell azt az utat, amit egyszer már sikeresen jártunk. Az Állami Számvevőszék elnökének volt egy nagyon okos okfejtése a 2021-es költségvetés kapcsán: tartani akarjuk még ebben a nagyon nehéz helyzetben is az államháztartási hiánycélt, nem akarunk 3 százalék fölé menni, 2,9 százalékra van kalibrálva az államháztartás hiánya. Domokos László arról beszélt, hogy célszerű most elmennünk a 3 százalékos hiányig, de ne lépjük túl ezt a hiányt, még ha erre biztatásokat is kapunk, olyannyira, hogy az Európai Bizottság, aki eddig kritikusan őrizte, főleg Magyarországgal szemben ezt a 3 százalékos hiánycélt - megjegyzem, velünk nem volt nehéz dolga, mert a kormány tíz év óta követi ezt a gyakorlatot, és mindig 3 százalék alatt volt megtervezve a hiány, és persze a kormány ezt mindig teljesítette is, vagy akár még lefelé teljesítette, tehát év végén még kedvezőbb számok jöttek ki, mint amivel indulásnál kalkuláltunk -; a Számvevőszék elnöke azt mondja, hogy most ebben a válságos helyzetben költeni kell, tehát közelítsük meg a 3 százalékot, de ne lépjük túl, még akkor se, ha ezt az Európai Bizottság most átmenetileg engedélyezné. Sok helyen ezt a módot, ezt az utat fogják választani. Amikor a baloldaliak azt mondják, és akkor most felfogásom szerint a legszélsőségesebb gondolkodásukra akarok itt utalni, mondjuk, osszunk minimáljövedelmet munka nélkül az embereknek, ezt nem lehetne másként megtenni, mint hogy hitelt veszünk fel, és szétosztjuk az emberek között munkavégzés nélkül az ilyenfajta jövedelmet. Én azt gondolom, hogy ez egy járhatatlan út, ellenkezik az emberi természettel az ilyen típusú hozzáállás a munkához, ezért én azt mondom, helyes az a törekvésünk, hogy 3 százaléknyi hiány alatt maradjunk, de azt megközelítjük akkor, amikor többletköltésekre van szükség ebben az esztendőben. A bővülés 4,8 százalékra van tervezve. Ha ezt teljesíteni tudjuk, és miért ne tudnánk teljesíteni, akkor igaz lesz az az állítás, hogy egy visszapattanás-szerű növekedés várható. Az igazi kérdés az, hogy honnan kell visszapattannunk. Itt érzem a legnagyobb bizonytalanságot, hogy mi lesz az a mélység, amit el fogunk érni ilyen szempontból 2020-ban, mert persze tudjuk az első negyedévi adatokat, 2,2 százalékkal növekedett a magyar gazdaság, ez még egy nagyon szép szám európai összevetésben, 5 százalékkal több, mint az Európai Unió átlaga, de ezek első negyedévi adatok. Áprilisban a válság nyilvánvalóan már nagyobb volt, májusban is nagyobb volt, júniusban talán már elindul egy kilábalás. Az igazi kérdés az, hogy mit látunk majd a második negyedév végén; ezeket a számokat persze csak ősszel fogjuk látni. Ez nem indok arra, hogy eltoljuk a költségvetés
