Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
3778 nel több - 550 fájdalom -, mint amennyinek lennie kellene, mégis azt mondom, hogy nem szabadult el Magyarországon a járvány úgy, ahogy az Európa néhány országában megtörtént, és én ezt annak tudom be, hogy a kormány időben lépett, időben meghozott olyan intézkedéseket, amely intézkedéseket persze az emberek követtek, partnerek voltak hozzá, betartottak. Ennek a kormányzati és az embereket érintő közös erőfeszítésnek az eredménye az, hogy sikeresen kezelhettük ezt a járványhelyzetet. Amikor költségvetésben gondolkodunk, akkor persze ennek a járványnak a nem várt gazdasági hatásai kezeléséről szól most napokig majd a vita. Húsz éve vagyok parlamenti képviselő, már megéltem költségvetési vagy gazdasági krízishelyzetet a szocialista kormányok ideje alatt. Idő hiányában nem nyúlok vissza 1995-re, a Bokros-csomagra - arról is lehetne beszélni az ő időszakukból -, de a 2008-as gazdasági világválságra és annak a Magyarországon megélt hatásaira nyilvánvalóan vissza kell tekinteni, mert példa, mert ott volt egy példa, hogy a baloldal hogyan kezeli az ilyen típusú válságokat. Számunkra a kérdés az, hogy vissza kell-e nyúlnunk azokhoz a módszerekhez, amelyeket a baloldal akkor alkalmazott, vagy azt a gyakorlatot kell követnünk, amelyet mi követünk 2010 óta egyfajta válság kezelése, gazdasági válság kezelése kapcsán. Az eddigi gazdasági válságok, azt mondhatom, a gazdaság bajaiból adódtak, ilyen volt egyébként a 2008-as világválság is. Magyarország akkor nyakig el volt adósodva, nem véletlenül Magyarországot érintette a legtragikusabban az akkori válság – mondjuk, Görögország mellett, ez a két európai uniós tagország volt, amelyet, azt lehet mondani, elsodort a válság. Ez a válság, amelyben most vagyunk nyakig, nem a gazdaság önbajaiból adódik, hanem az egészségügyi krízishelyzetből, a pandémiából, ez a járvány okozta helyzetnek a gazdasági kivetülése. Ez egy olyanfajta válság, amilyenre a világ nem készült fel - nyilvánvalóan nagyon sok tanulsága lesz, hogyha túl leszünk ezen a válságon -, és most az a kérdés, hogy ezt a válságot mi hogyan kezeljük. A miniszter úr azt mondta, hogy ha rendkívüli időket élünk, akkor ahhoz rendkívüli intézkedések is kellenek. Az ő gondolkodását én úgy fordítom le magamnak, hogy igazán a rendkívüli intézkedéseknek a megközelítésében látok újat, és ez elsősorban a költségvetés szerkezetéből adódik. Eddig megszokhattuk azt, hogy a költségvetésünk érdemben igazán minisztériumi fejezetekre volt bontva, és ott voltak elhelyezve, mondjuk, fejlesztési tételek - soha nem nevesítve minden egyes fejlesztési tételt név szerint, mert az teljesen életszerűtlen lenne. A költségvetés szerkezete annyiban új, hogy követjük a 2020. évi módosított költségvetést, ugyanis ebben a költségvetésben, tehát a most folyó költségvetésben a krízis kezelésére azonnal két alapot hozott létre a kormány saját hatáskörbe - ezeket az Országgyűlés a maga döntésével az év végéig továbbviszi -, az egyik alap a gazdasági krízishelyzet, a másik az egészségügyi és járványügyi helyzet kezelésére szolgál, és ezt a gondolkodást viszi tovább a kormány 2021-ben; kétségtelenül más tehát a költségvetés szerkezete. Önmagában ezért azt mondani, hogy ettől átláthatatlan az egész, és a tegnapi sokkal átláthatóbb volt, lehet - én ehhez nem találok érveket. Körősi Anita képviselő asszony indokként felhozta a „Magyar falu” programot vagy a „Modern városok” programot, ezekre a későbbiek során visszatérek, ezek ugyanúgy szerepelnek a költségvetésben most is, mint ahogy egy évvel ezelőtt szerepeltek benne. Ha 2009-hez vagy 2008-hoz, tehát a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz visszanyúlok - mert akkor láttunk egy baloldali válságkezelést, ezért érdemes feleleveníteni azt, hogy az akkori válságot milyen módszerekkel kezelte az akkori baloldali kormány -, többször felemlegettem, és újra megteszem, hogy a baloldali kormányok egyik legfontosabb dokumentuma a 282/2008. (XI. 28.) számú kormányrendelet, amelynek gyönyörű, hangzatos címe van: „A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti Egyetértési Megállapodás kihirdetéséről” szól ez a kormányrendelet. A kormányrendelet belső tartalma pedig azt mondja nekünk, hogy nemzetek feletti erőcentrumoktól, gazdasági erőcentrumoktól 20 milliárd eurót kapunk, ha végrehajtjuk azokat a döntéseket, amelyeket ők elvárnak tőlünk. 2008 végére bekövetkezett az az állapot, hogy a baloldali kormány áldásos tevékenysége folytán Magyarország teljes egészében elveszítette gazdasági szuverenitását, és miután kifogytunk a külföldiek pénzéből - Margaret Thatcher idézhető itt: a szocialistákkal az a gond, hogy