Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
3765 mutatóitól közvetlenül nem függő bevételek tervezett előirányzatainak további számításokkal történő megalapozását. Tisztelt Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács, annak ismételt hangsúlyozása mellett, hogy továbbra sem minősíti a költségvetésben megjelenő elosztáspolitikát, úgy látta, hogy a megelőző két év tényleges és várt teljesítéséhez viszonyított 2021. évi szerény mértékű költségvetésikiadásemelkedés összhangban van azzal a célkitűzéssel, mely szerint az államháztartás súlya folyamatosan szűküljön. A központi alrendszer továbbra is három nagy csoportra bontott kiadásaiból 2021-ben arányaiban folyó működési célokra az előző évi előirányzathoz képest többet, míg hazai forrásból felhalmozási feladatokra, valamint az európai uniós finanszírozású fejlesztésekre egyaránt kevesebbet fordítanak. A tanács véleménye szerint a kiadások tükrözik, hogy továbbra is szükség van a gazdaság élénkítését, a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létrehozását eredményező programokra. A 2020-ban életre hívott, különálló költségvetési fejezetként működő Gazdaságvédelmi Alap 2021ben is szolgálja a gazdaság védelmét és újraindulását. Ennek része a Foglalkoztatási Alapból létrejövő Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap, így a munkahelyek megőrzésének és újak létrehozásának összhangja biztosított. Az is fontos, hogy a Gazdaságvédelmi Alap jelentős összegű szabadon felhasználható tartalékot tartalmaz. Ugyancsak összehangolt lesz a járvány elleni védekezés, valamint az egészségügyi ellátórendszer működtetése a 2021. évi költségvetésben új pénzalap, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap létrehozásával. Ennek gerincét az Egészségbiztosítási Alap adja, emellett az alap bevételét képezi a kiskereskedelmi adó és a gépjárműadó teljes összege; ebben az alapban is vannak szabad tartalékok. Mindezek biztosítják, hogy a járvány elleni védekezésnek 2021-ben se legyen pénzügyi természetű akadálya. (9.40) Az előirányzatok garantálják jövőre is a családvédelem céljainak megvalósulását. Több pénz jut a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének javítására, az időskori biztonság fenntartására, mint ezt hallottuk. Többletforrások szolgálják az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelését, az itt dolgozók jobb anyagi megbecsülését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását. Mód nyílik - hangsúlyozom - a korábban elkezdett, illetve néhány új területen az életpályaprogramok végrehajtására. A költségvetés lehetőséget nyújt számos fejlesztésre, így a hon- és rendvédelmi beruházásokra. A már megkezdett programok folytatódhatnak, tartható lesz a magas beruházási ráta. Tisztelt Országgyűlés! A tanács támogatta azt a célkitűzést, hogy a 2021. évi uniós módszertan szerinti hiány feleljen meg a stabilitási törvényben foglalt 3 százalékos követelménynek, és az uniós, azonos mértékű referenciaértéket se haladja meg, de a gazdaság fellendítéséhez szükséges költségvetési kiadások és adózási könnyítések biztosítása érdekében közelítse meg ezt az értéket. Az így 2021-re tervezett 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt viszont akkor tartotta teljesíthetőnek a tanács, ha azokon a területeken, ahol az előirányzatok a 2020. évi eredeti előirányzathoz képest csökkennek, megfelelő takarékossági intézkedéseket hoznak; emellett elengedhetetlennek tartotta a felülről nyitott kiadási előirányzatok biztonságos megtervezését. A kormánynak a tanács véleményére adott válasza szerint a költségvetési intézményeknek a járvány elleni védekezés folyamatában már 2020-ban megtakarítást kellett elérni. Ezeket a 2021-es költségvetés tartalmazza, mellette számos halasztható programra az előző évinél kisebb forrást irányoztak elő. Az úgynevezett felülről nyitott előirányzatokra vonatkozóan a kormány azt válaszolta, hogy e tekintetben a tervezésnél kellő óvatossággal jártak el, mert mind a nyugellátások, mind a gyógyszertámogatás előirányzatánál, mind pedig a közösségi közlekedés támogatásánál megfelelő mértékű emelést javasolnak. A Költségvetési Tanács mindemellett úgy ítélte meg, hogy a járvány esetleges elhúzódása miatt bekövetkező rosszabb gazdasági helyzet a tervezettnél kevesebb bevételt, valamint több válságkezelési kiadást eredményezhet. E kockázatokat a GDP 0,5 százalékát kitevő tartalékok
