Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
3764 hónapban számottevően emelkedtek, de áprilisban már jelentősen csökkent a dinamika. A szociális hozzájárulási adó és járulékok összege is csökkent az egy évvel korábbihoz képest, amihez hozzájárult a kisebb adómérték is. A költségvetési folyamatok szempontjából kedvező, hogy az általánosforgalmiadó- és személyijövedelemadó-bevételek még emelkedtek áprilisban. A májusi és június havi bevételekben már várhatóan erősebbek lesznek a koronavírus-járvány hatásai, mert azok az áprilisi és májusi gazdasági folyamatokon alapulnak. A koronavírus-járvány következményei alapvetően két csatornán befolyásolják a költségvetést: egyrészt a gazdasági növekedés lassulása mérsékli az adóalapokat, és egyes adók célzott csökkentését is szükségessé teszi, másrészt az egészségügyi veszélyhelyzet és a gazdasági hatások kezelése a kiadások növekedését okozza. Ezek következtében a kormány a 2020. évi költségvetés hiánycélját a GDP 1 százalékáról 3,8 százalékra emelte. Ezáltal élt az Európai Unió Tanácsa által nyújtott lehetőséggel, amely felismerve az állami beavatkozás szükségességét, életbe léptette a mentesítő záradékot az uniós szintű költségvetési szabályokra. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács a 2021. évi költségvetés megalapozottságának értékelésekor vizsgálta a makrogazdasági pálya elemeit. Ennek során az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank értékelésein túlmenően figyelembe vette a Magyarország 2020-2024-re elkészült konvergenciaprogramjában foglaltakat, az Európai Bizottság, az OECD és az IMF által készített prognózisokat, valamint a Tanács titkársága hatáskörében gondozott kutatói és szakértői elemzéseket. A tanács a 2021. évi költségvetési tervezés szempontjából meghatározó körülménynek ítélte, mint említettem, a koronavírus-járvány következményeit, mindenekelőtt a bázisnak tekinthető 2020. évi, előzőekben említett kilátásokat. Kedvezőnek tartotta, hogy ugyan a 2021. évi gazdasági folyamatokat illetően is az ismert nemzetközi és hazai előrejelzések jelentősen eltérnek, abban ugyanakkor egységesek, hogy jövőre ismételten növekedés lesz. A kormányzati prognózis arra épít, hogy átmeneti visszaesés után a magyar gazdaság 2021-ben ismét jelentősen fog növekedni, és a gazdaság teljesítménye meghaladja a 2019. évi szintet. A tanács megítélése szerint ez akkor teljesülhet, ha a fogyasztás bővülése a tervezettnek megfelelően alakul, a nagyberuházások folytatódnak, és a külkereskedelmet nem zavarják adminisztratív és kínálati oldali korlátok. Pozitív és negatív kockázatok tehát egyaránt vannak, nagyon sok függ 2020 második felének, az újraindulásnak a teljesítményétől. Ma még az sem zárható ki, hogy a gazdaság megindulása gyors lesz, ami jobb bázist teremt a következő évre. Hozzá kell tennem, hogy a tanács, mivel erre a megalapozott nemzetközi információk a világban mindenütt hiányoznak, nem mérlegelhette annak a lehetőségét, hogy rövid időn belül a járvány újabb, igen súlyos hulláma következik be. Ez ugyanis olyan új helyzetet teremt, ami a társadalmi-gazdasági hatások közvetlen mérséklését célzó lépéseket hozza ismét előtérbe, természetesen átírva evvel a makrogazdasági pályát és a költségvetést is. Tisztelt költségvetési kérdéseket tárgyaló Országgyűlés! Tisztelt Hölgyek és Urak! A tanács érzékelte, hogy a 2021. évi költségvetés fókuszában az eddig elért eredmények és a fiskális biztonság megőrzése áll, és emellett a gazdaság élénkítése, a járvány hatásának kitett ágazatok támogatása, a munkahelyek megőrzése, újak teremtése, valamint a családok és a nyugdíjasok helyzetének védelme, javítása is megjelenik. A tanács szerint a bevételi előirányzatok megfelelnek az azt megalapozó makrogazdasági prognózisban foglaltaknak. A legnagyobb súlyt jelentő bevételi csoportok közül a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek - tao, kata, kiva, és sorolhatom -, a fogyasztást terhelő adók közül az áfának és a jövedéki adónak, valamint a lakosság befizetései közül a személyi jövedelemadónak az előirányzata nagyobb a 2020. évi, a válság hatásaival még nem számoló előirányzatnál. Ugyanakkor a tanács megállapította: ha a makrogazdasági várakozások nem vagy csak részben teljesülnek, akkor ennek hatásai megjelennek, legnagyobb mértékben az általános forgalmi adóban, a szociális hozzájárulási adóban és járulékokban, valamint a személyi jövedelemadóban. Szükség van ezért a bevételek alakulásának kiemelt kormányzati figyelemmel kísérésére, az esetleg bekövetkező bevételkiesések ellensúlyozására. A tanács indokoltnak tartotta ezeken túl a gazdasági prognózis
