Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:

3763 Az államháztartás központi alrendszerének bevételei 2019-ben egyaránt jelentősen meghaladták

a törvényi előirányzatot és az előző évi teljesítést. Hozzájárult ehhez a bérekhez kapcsolódó adó- és

járulékbevételeknél a keresetek dinamikus emelkedése és a foglalkoztatás bővülése, míg a

fogyasztást terhelő adóknál a beruházások és a fogyasztás további erősödése, illetve az előre jelzettnél magasabb infláció, továbbá az adózási fegyelem, adótudatosság erősítése, a gazdaság

fehérítése. Így vált lehetővé a fontos társadalmi célok támogatásának folytatása. A kiadások egy része decemberben valósult meg, növelve ezzel a novemberig mérsékelten

alakult pénzforgalmi hiányt. Ugyanakkor a finanszírozás előrehozatala a következő évek

költségvetéseit tehermentesítette. Az eredményszemléletű hiány 2019-ben a GDP 2 százaléka lett,

ami magasabb a költségvetési törvényben kitűzött 1,8 százalékos célnál. Ennek ellenére teljesültek - immár nyolcadik éve - a vonatkozó uniós, valamint az annak megfelelő hazai előírások. Az egyszeri

tételek kiszűrésével számított úgynevezett strukturális hiány ugyanakkor abban az évben is nagyobb

lett a konvergenciaprogramban középtávú költségvetési célként a 2017-2019. évekre meghatározott

1,5 százaléknál, így a stabilitási törvény erre vonatkozó előírásának megvalósulása várat magára. Az államadósság-mutató a 2018. év végi 69 százalékról 2019. év végére 65 százalékra csökkent

Ez megfelel mind az Alaptörvényben és a stabilitási törvényben megfogalmazott szabálynak, mind

az Európai Unió államadósság mérséklésére vonatkozó kritériumainak. A tanács kedvezőnek ítélte,

hogy a központi alrendszer adósságán belül tovább csökkent, 17,3 százalék lett a devizaarány, s a

hazai befektetők részesedése nőtt. Utóbbin belül a lakosság által megvásárolt állampapírok aránya az

ösztönző kormányzati intézkedések hatására már meghaladta a 30 százalékos részarányt. Ezek által

tovább mérséklődött az ország külső sérülékenysége. Tisztelt Ház! A tanács - mint a 2021-es költségvetés közvetlen bázisát - elemezte a 2020. évi

makrogazdasági és államháztartási folyamatokat, abban a koronavírus-járvány hatását. Itt újra

engedjenek meg egy kitérőt dióhéjban. A Covid-19 járvány okozta gazdasági hatásokkal kapcsolatos

költségvetési vonatkozású intézkedésekről a Pénzügyminisztérium már 2020. április közepén

tájékoztatta a Költségvetési Tanácsot. Testületünk a megküldött dokumentumban foglaltakról - a rendkívüli körülményekre tekintettel - online munkakapcsolatban alakította ki véleményét. Két megállapításra irányítanám a figyelmüket. A tanács egyetértett azzal, hogy a

beavatkozásoknak három nagy területre kell kiterjedniük: az egészségügyi kihívás kezelésére, a gazdaság elkerülhetetlen lassulásával együtt járó negatív hatások ellentételezésére, valamint a

veszélyhelyzetet követően a gazdaság újraindítására. Emellett kiemelte - ismét idézem -: „Az elmúlt

évtized sikeres gazdaságpolitikájának és a magyar gazdaság erőfeszítéseinek köszönhetően hazánk

erős és ellenálló állapotban képes reagálni a járványra és annak gazdasági következményeire.” A

tanács a 2020. évi várható és a 2021. évi előrejelzések értékelésekor e véleményében foglaltakra is

alapozni tudott. Tisztelt Ház! A kormány a 2020. évi költségvetést 4 százalékos gazdasági növekedésre építette, a

koronavírus-járvány azonban a várakozásokat, mint ismert, nagymértékben átírta. A rendelkezésre

álló modellszámításokon alapuló 2020. évi gazdasági teljesítményre az aktuális előrejelzések plusz 3

és mínusz 7 százalék között szóródnak, ezért a tanács a 2020-as makrogazdasági pályához

kapcsolódó véleménye kialakítása során kevéssé tudott elemzői konszenzusra támaszkodni. (9.30) A kormányzati várakozás az idei évre, közismert, 3 százalékos GDP-csökkenést feltételez. Ez

megítélésünk szerint konzervatív előrejelzés, más intézmények és szakértők mediánvárakozására is

tekintettel elfogadható tervezési alapként. Az idei év első két hónapjában magas volt a növekedés. A koronavírus-járvány gazdasági hatása

márciustól eredményezett számottevő lassulást. A 2020. év első négyhavi adatai szerint az

államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya számottevően magasabb lett a

megelőző évekénél. Ezt alapvetően a magasabb uniós kiadások és az alacsonyabb uniós bevételek

okozták, emellett már megjelent benne a koronavírus-járvány elleni védekezés kiadásainak egy

része. A fogyasztást terhelő adók és a bérekhez kapcsolódó adók és járulékok az első három