Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
3762 A takarékos és gondos tervezés követelménye azonban a központi költségvetési szervek esetében is fennáll, mivel az idei évben a járvány elleni védekezés érdekében átcsoportosított előirányzataikat jellemzően 2021-ben sem kapták vissza. A költségvetés újragondolása és újrarendezése a gazdaság minden szereplője számára fontos követelmény. Ehhez nyújt komoly segítséget az, hogy a 2021. évi központi költségvetés számai már 2020 nyarán törvényerőre emelkednek, azaz támpontul szolgálhatnak a magyar társadalom minden tagja, vállalkozása és intézménye számára a saját ’21. évi tervei elkészítéséhez, ami a járvány utáni bizonytalan helyzetben egy biztos kiindulópontot jelenthet. Ezért azt javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy fogadja el júliusig a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényt, mivel az iránytűként szolgálhat a teljes magyar gazdaság újraindításához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) (9.20) ELNÖK: Megköszönöm elnök úr felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kovács Árpád úrnak, a Költségvetési Tanács elnökének, 30 perces időkeretben. Elnök úr, parancsoljon! Öné a szó. DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy a Költségvetési Tanács nevében eleget tehetek azon kötelességemnek, hogy szóban is összefoglaljam és indokoljam a tanács véleményét a 2021. évi költségvetés törvényjavaslatának tervezetéről. A tanács erre vonatkozó, a kormány részére szóló véleményét 2020. május 21-ei ülésén alakította ki és hozta nyilvánosságra. A kormány erre érdemi választ adott, amire a későbbiekben térek ki. Előre kell bocsátanom azt is, hogy a tanács által látott tervezet és a benyújtott törvényjavaslat között alapvető különbség nincs, csupán néhány kisebb, úgynevezett nullszaldós módosítás történt. Összességében sem a pénzforgalmi, sem az európai uniós módszertan szerinti költségvetési hiány, sem a prognosztizált államadósság nominális nagysága és így GDP-arányos értéke sem változott. Ezáltal a tanács véleménye érvényes az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatra is. Testületünk az Alaptörvényben kapott felhatalmazása alapján a költségvetést, annak makrogazdasági hátterét ezúttal is egységben vizsgálta, bevételeit és kiadásait az egyensúlyi követelmények, az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte, nem bocsátkozott az elosztáspolitika minősítésébe. Természetesen mindezek során elkerülhetetlen volt a koronavírusjárvány hatásainak figyelembevétele. Tisztelt Országgyűlés! A tanács megállapította, hogy a 2021. évi költségvetésben az előirányzatok a 2019. évi előzetes tényadatokkal alapvetően összhangban vannak, de megvan a kapcsolat a 2020. évi várható adatokkal is, melyek már tükrözik a járványnak - ma már megítélhető és amennyiben ma megítélhető módon - a bevételek csökkenésére, a kiadások átrendezésére és növelésére gyakorolt következményét is. Mindemellett a 2021-es előirányzatok építenek a 2020. évre várható és a 2021-re tervezett makrogazdasági paraméterekre. A tanács, a stabilitási törvényből fakadó kötelezettségének is eleget téve, nem kerülhette meg, hogy a legfontosabb kapcsolódásokra tekintettel előzetesen, a zárszámadási törvényjavaslat tárgyalását megelőzően értékelje a 2019. évi költségvetési törvény végrehajtását. A 2019-es nemzetgazdasági növekedés mértéke többek között a fogyasztás és a beruházási aktivitás vártnál is dinamikusabb növekedésének köszönhetően meghaladta a kormányzati várakozást és a költségvetés elfogadásakor fennálló úgynevezett előrejelzői konszenzust is. A magyar gazdaság - megtartva több éve tartó lendületét, emelkedő pályáján tovább haladva - 2019ben 4,9 százalékkal tudta javítani teljesítményét, fundamentumai tovább erősödtek. A kedvezőtlenebbé váló külső környezet hatásait ellensúlyozni tudtuk. A gazdaság bővülése jelentősen meghaladta az Európai Unió, az eurózóna, sőt a régió növekedését is, így folytatódott az elmúlt években tapasztalt felzárkózás, 2020-ra biztos, erős kiinduló pozíciót adva.
