Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
3761 a közvetlen államadósság-szabály teljesítésének biztosítása. Korábban már leszögeztem, hogy az államadósság-szabály teljesítéséhez a GDP 3 százalékát meghaladó mozgástér áll rendelkezésre, következésképpen e tartalék hiánya az államadósság-mutató csökkentése követelményének teljesítését nem veszélyezteti, 1600 milliárd forint úgynevezett implicit tartalékkal lehet számolni. A hiánycél teljesítése esetében azonban ilyen mozgástér nem áll rendelkezésre. Az uniós előírások betartásának kötelezettségét azonban az Európai Unió Tanácsa felfüggesztette, amely felfüggesztés nagy valószínűséggel 2021-ben is fennmarad az Európai Unió gazdaságélénkítési törekvéseinek ismeretében. Következésképpen önmagában a hiánycél betartása érdekében nem célszerű olyan tartalékot beépíteni a költségvetésbe, amely erőforrásokat von el a gazdaság élénkítését szolgáló intézkedésektől. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a törvényben előírt hiánycélt nem kell betartani, azaz 2021-ben is fegyelmezett költségvetési gazdálkodást kell folytatni, és elejét kell venni a kiadási előirányzatok túlköltésének. Tisztelt Országgyűlés! Az általános értékelést követően rátérek az ÁSZ véleménye néhány konkrét megállapításának ismertetésére. A véleményadást megalapozó ellenőrzés bevételi főösszege 88,6 százalékra, illetve kiadási összege 85,97 százalékra terjed ki a lényeges tételekre koncentrálva. A Magyarország jövő évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat elkészítése során a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották. A 2021. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerkezete összhangban van a jogszabályi előírásokkal. A törvényjavaslat bevételi előirányzatainak több mint 97 százaléka megalapozott, mindössze 2,5 százaléka részben megalapozott. A közvetlen bevételi előirányzatok megalapozottak és teljesíthetők a társasági adó kivételével. A társaságiadó-előirányzat részben megalapozott, alulteljesítése várható, így kockázatos. A kiadási előirányzatoknak is több mint 95 százaléka megalapozott, 4 százaléka részben és csak 0,3 százaléka nem megalapozott. Az ellenőrzés során kockázatosnak minősített bevételi előirányzatok összege meghaladja az 500 milliárd forintot, a kockázat összege azonban számszerűsítve mintegy 36 milliárd forint, míg a kockázatosnak minősített kiadási előirányzatoknál is a mintegy 500 milliárdot meghaladó összeg tényleges kockázati értéke 31,6 milliárd forint. A kockázatos kiadási előirányzatok közé tartozik az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése és a kötött segélyhitelezés kiadási előirányzatai. A kiadási előirányzatok megalapozottságának növelése a korábbi kormányhatározatok, fejlesztési programok módosítását igényli azokban az esetekben, amikor a korábbi tervekhez képest az előirányzatok csökkentésére kerül sor. A fejezetek, a társadalombiztosítás, az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint az uniós támogatások kiadásai - néhány kivétellel, amit mindjárt említek - megalapozottak. Kivétel ebben az EGT és norvég finanszírozási mechanizmusok ’14-20-as alapja, a svájci-magyar együttműködési program második része, valamint a kohéziós politikai operatív programok ’21-27. évi kiadási előirányzatai. A fejezetek tekintetében az Agrárminisztérium fejezet állat-, növény- és GMOkártalanítás előirányzata kivételével, a kiadási előirányzatok megalapozottak, ez a terület volt az, amelynek a megalapozottsága megkérdőjelezhető. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételi és kiadási előirányzatok és a Nemzeti Földalap bevételi és kiadási előirányzatai azonban megalapozottak. A kiadások tekintetében kockázatot hordoz, most már évek óta visszajelezve, az a terület, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól, ez a főösszeg 43 százaléka, betarthatóságukat megítélésünk szerint további intézkedésekkel kell majd megalapozni. A helyi önkormányzatokat illetően a Számvevőszék a törvényjavaslat véleményezése kapcsán azt értékelte, hogy az önkormányzatok központi költségvetési támogatásának előirányzatai megalapozottak-e. A törvényjavaslat a helyi önkormányzatok támogatására 857,8 milliárd forint kiadási előirányzatot határozott meg, amely a ’20. évi 739 milliárdos előirányzathoz viszonyítva 16,1 százalékos növekedést mutat. A kiadási előirányzatok megalapozottak, várhatóan elégségesek a közfeladat ellátásához. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a bevételeik csökkenése és feladataik növekedése következtében egyes önkormányzatok ne kényszerülnének takarékosságra, ne kellene a fejlesztések átütemezését megfontolnia, illetve egyes önként vállalt feladatokat elhalasztania, vagyis gazdálkodniuk szükséges.
