Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
3760 esetben most, megkönnyíti a konkrét programok közötti átcsoportosítást, a források tényleges felhasználását. Természetesen az is fontos, hogy a végrehajtás megkezdése előtt az összevont előirányzatok felhasználására részletes számítások készüljenek, és ezek a felhasználások kellő transzparenciával is együtt járjanak, és szükség esetén kerüljön sor azoknak a programoknak az átütemezésére, amelyekre a 2021. év költségvetése a korábban tervezettnél vagy már kormányzati döntéssel meghozott esetben csak kisebb támogatást képes biztosítani a kiszámíthatóság és az átláthatóság érdekében. A Gazdaságvédelmi Alap olyan társadalmi célokat is támogat, amelyeknek közvetlen gazdaságélénkítő hatása is van. A lakástámogatások közel 250 milliárd forintos támogatása esetében a kettős cél nyilvánvaló. A törvényjavaslat azonban idesorolja a nyugdíjprémiumot és a 13. havi nyugdíj visszaépítése plusz első heti részének támogatását is, teljesen indokoltan. A járvány kezelésének nemzetközi irodalmában hamar megjelent az az úgynevezett helikopterpénznek nevezett javaslat, amelynek az volt a lényege, hogy az állam adjon egy nagyobb összeget minden embernek, akik azt elköltik, és ettől nőni fog a fogyasztás és élénkülne a gazdaság. A magyar kormány kellő körültekintéssel nem ezt a társadalmilag igazságtalan megoldást választotta, hanem a nyugdíjasoknak ad többletjövedelmet, és ezzel egy olyan réteg vásárlóerejét növeli meg, akit különösen érzékenyen érintettek a járvány gazdasági következményei. Ily módon a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése, amellett, hogy a nyugdíjasok életszínvonalát emeli, a következő négy éven keresztül ismétlődő lökést ad a fogyasztás növekedésének, és ezen keresztül pedig a gazdaságot is élénkíti. (9.10) Az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap összevonásának is üzenetértéke van. Kifejezi azt, hogy a járvány felértékelte az egészségügy jelentőségét és nem egyszeri jelleggel volt szükség 2020-ban az egészségügyi kiadások jelentős növelésére, hanem az egészségügy korszerűsítésének és az ország fenntarthatóságát szolgáló fejlesztésének célkitűzése a járvány akut szakaszának elmúltával is fennmarad. Lényegében a korábbi Egészségbiztosítási Alap egészül ki egy járványügyi védekezési alap résszel, azaz az egészségügy pótlólagos forrásokhoz jut a járvány miatt megnövekedett feladatai finanszírozásához a következő évi költségvetésben is. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A Gazdaságvédelmi Alapból finanszírozott fejlesztések és egyéb kiadások minden bizonnyal fontos hozzájárulást jelentenek a gazdaság újraindításához. Ennek sikeressége azonban, ahogy azt korábban már említettem, nemcsak Magyarországon múlik, hanem az európai és a világgazdasági környezettől nagymértékben függ, hogy a magyar gazdaság talpra állása milyen gyorsan megy végbe. Ebből adódóan súlyos kockázatok övezik azt a gazdasági prognózist, amelyre a költségvetésitörvény-javaslat épül. Ezért az ÁSZ véleményének kialakításakor előtérbe került a tartalékok megfelelőségének az értékelése is. A központi tartalékok, a béremelési intézkedések fedezetét biztosító céltartalék mellett, a GDP fél százalékának megfelelő összeget irányoznak elő rendkívüli intézkedésekre, valamint gazdaságvédelmi, beruházás-előkészítési és járvány elleni védekezési feladatokra. Az ellenőrzés értékelése szerint e tartalékok mértéke elegendő azon kockázatok kezelésére, amelyek a költségvetési kiadások növelését teszik szükségessé. Természetesen értelmetlen lenne annyi tartalékot beépíteni a költségvetésbe, ami egy újabb súlyos járványhullám miatt több hónapos gazdasági lebénulás kockázatának kezelésére elegendő, hiszen ebben az esetben maga a tartalékolás, azaz a költségvetési kiadások drasztikus visszafogása akadályozná a gazdaság gyors felépülését. Az ÁSZ további tartalékként vette számításba, hogy az Európai Unióból érkező Járvány Elleni Védekezési Alap nulla forint előirányzattal lett megtervezve, azaz az Európai Unióból ilyen címen 2021-ben érkező minden pluszforrás, bevétel a gazdaság élénkítését tudja szolgálni, illetve a munkahelyek megőrzését és bővítését szolgáló pótlólagos kiadások járulékos emelő forrása lehet anélkül, hogy az államháztartás hiányát ez növelné. Ugyanakkor a 2021. évi költségvetés nem tartalmaz olyan tartalékot, amelynek elsődleges rendeltetése a költségvetésihiány-cél betartásának és
