Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
3759 illetve nem járul hozzá az inflációs növekedéséhez sem, 2021-től továbbá így tovább folytatható a magyar gazdaság külföldi függőségének csökkentése. Saját számításaink is azt mutatják, hogy a foglalkoztatás ez évi visszaesése és az alacsony béremelési ütem ellenére a mintegy 1500 milliárd forint friss lakossági megtakarítás 2021-ben is bevonható az államadósság finanszírozásába, ha a lakosság megtakarítási hajlandósága és az egységnyi jövedelemből megtakarításra fordított hányad fennmarad. Ez utóbbihoz szükség van viszont megítélésünk szerint az állampapír-vásárlást ösztönző további, hosszabb távú megtakarítási konstrukciók kidolgozására és bevezetésére. Egyébként az elmúlt kéthavi adatok pont kedvező, jóval kedvezőbb adatokat mutatnak, mint amit eredetileg sokan jósoltak. Mindebből az következik, hogy 2021-ben mintegy 1500 milliárd forint, azaz a GDP közel 3 százaléka az, amit az állam a bevételeken felül az államháztartás központi alrendszeréből a gazdaság élénkítésére, a családok, a vállalkozások és az egyes emberek megsegítésére tud fordítani. Emellett azonban az állam egyes adók adókulcsainak csökkentésével, az adókedvezmények bővítésével is hozzá tud járulni a vállalkozások terheinek csökkentéséhez, különösen akkor, ha jövedelmüket fejlesztésre, innovációra fordítják. Ne feledjük, Magyarországnak továbbra is adócsökkentési politikát kell folytatnia ebben a nehéz helyzetben is. A törvényjavaslat világos választ ad arra a kérdésre is, hogy mekkora összeget lehet más céloktól gazdaságvédelemre és a járvány káros hatásainak enyhítésére átcsoportosítani, úgy, hogy a szükséges közfeladatok teljesíthetők legyenek. Célszerűnek tartom, hogy a jövő évi költségvetés megtartsa, sőt tovább szélesítse a járvány miatti veszélyhelyzetben létrehozott három (sic!) alapot. A Gazdaságvédelmi Alap és az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap ugyanis egyértelműen megmutatja, hogy ennek a két alapnak a kiadási előirányzatai azok, amelyeket közvetlenül fel lehet használni a gazdaság újraindítása és a járvány elleni eredményes fellépés érdekében. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak a Gazdaságvédelmi Alapba történő beolvasztása azt a világos üzenetet hordozza, hogy a gazdaságvédelem legfontosabb célkitűzése a munkahelyek megőrzése, azaz új munkahelyek teremtése. Ez azonban egy szerves folyamat, azaz nemcsak a gazdaságvédelmi foglalkoztatási alap előirányzatai szolgálják ezt a célt, hanem a Gazdaságvédelmi Alap minden előirányzata mögött ott áll a foglalkoztatás bővítésének a célkitűzése. A szakirodalom a gazdaságélénkítés klasszikus eszközeiként említi a kormányzati beruházásokat, ezért értelemszerűen a Gazdaságvédelmi Alap részét képezik a költségvetési szervek érdekkörében megvalósuló magasépítési beruházások. Ezek mellett azonban a kormányzat javaslatával az önkormányzatok, illetve az államháztartáson kívüli szervezetek fejlesztéseinek támogatása is helyet kapott az alapban, nyilván az ő forrásainak bevonását is stimulálva, bevonva ehhez a célhoz. Nyilvánvaló, hogy ezek a gazdaság talpra állításának a katalizátorai lehetnek, még akkor is, ha ezek az előirányzatok több év óta tartó fejlesztések folytatásának a fedezetét teremtik meg, hiszen üzenik, hogy nem törik meg a folyamat, a beruházási piacok továbbra is keresleti oldalról ösztönzők. Kedvező hatásukat nemcsak 2021-ben, hanem már 2020-ban kifejtik, hiszen azt az egyértelmű üzenetet küldik a gazdaság szereplői és a nem állami szervezetek és a költségvetési szervek részére is, hogy Magyarországon nem áll le az élet, és 2021-ben is számíthatnak fejlesztéseik jelentős költségvetési támogatására. A korábbi években az ÁSZ hiányosságként rótta fel, ha a fejlesztési támogatások mögött nem állt részletes számítás. A mostani helyzetben az összevont, konkrét fejlesztésekre még nem lebontott előirányzatokat jó megoldásnak tartjuk, mivel ez egy bizonytalanságokkal teli helyzetben növeli a költségvetés rugalmasságát. Divatos szóval ezt rezilienciának nevezik, azaz annak a képességnek, hogy egy külső sokk hatására egy szervezet milyen gyorsan és eredményesen tud reagálni. A Számvevőszék épp a múlt évben hozott nyilvánosságra egy tanulmányt a költségvetési gazdálkodás rezilienciájáról, és ebben a rugalmasság egyik eszközeként mutatta be a hasonló programok létrehozásának összevont előirányzatként történő megtervezését, mivel ez szükség esetén, mint adott
