Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
3758 teljesíthetőségének értékelésekor a makrogazdasági prognózist adottnak tekintettük, és azt vizsgáltuk, hogy a tervezett bevételeket a kormányzati előrejelzésekkel összhangban, a jogszabályi változásokat figyelembe véve határozták-e meg. Hasonló megoldást követtünk azon kiadási előirányzatok megalapozottságának értékelésekor is, amelyek szoros kapcsolatban állnak a makrogazdasági előrejelzésekkel, ilyen például a nyugdíjemelések vagy a nyugdíjprémium mértéke. A makrogazdasági tényezőkkel szoros kapcsolatot nem mutató előirányzatok esetében azok számításokkal, intézkedésekkel való alátámasztottságának értékelése alapján tudtuk megítélni megalapozottságukat. Az egyes előirányzatok minősítésének szabályait a honlapunkról letölthető nyilvános módszertan tartalmazza. A fentiekből következően a költségvetésitörvény-javaslatot az ÁSZ akkor tekinti megalapozottnak, ha a következő három feltétel együttesen teljesül: a törvényjavaslat reális makrogazdasági feltételezésekre épül; az előirányzatai a makrogazdasági prognózisban foglaltakkal és a jogszabályi változásokkal összhangban vannak; valamint az előirányzatait részletes számításokkal, intézkedésekkel megalapozták, és azok visszaigazolják a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, illetve azt, hogy a kiadási előirányzatok elégségesek a közfeladat ellátására. Természetesen felmerül a kérdés, hogy célszerű-e a jövő évi költségvetést már idén nyáron tárgyalni, azaz egy olyan időpontban, amikor nemcsak a 2021. évi makrogazdasági kilátásokat, de még a ’20. évi gazdasági folyamatokat is rengeteg bizonytalanság övezi. Erre a kérdésre a válaszom határozott igen, sőt már a veszélyhelyzet elrendelésekor, márciusban adott interjúmban is azt hangsúlyoztam, hogy a vírus okozta gazdasági és társadalmi problémák kezelésének nagyon fontos eszköze a jövő évi költségvetés első félévi elfogadása. Ez azért célszerű, mert ezzel az Országgyűlés több bizonytalanságot megszüntet. Elsőként azt emelem ki, hogy a költségvetésitörvény-javaslat meghatározza, mekkora pénzösszeget tud az állam 2021-ben a Covid-19 vírus káros hatásainak mérséklésére és a gazdaság újbóli beindítására fordítani. Ezt elsősorban három tényező határozza meg: mekkora hiányt célszerű vállalni; mekkora összeget lehet más céloktól erre a két feladatra átcsoportosítani úgy, hogy a szükséges közfeladatok teljesíthetőek legyenek; valamint mekkora lesz a 2021. évi visszapattanásnak a dinamikája. (9.00) Ez utóbbi azonban nem teljesen független változó, hiszen a költségvetésből finanszírozott gazdaságvédelmi és járványvédelmi programok terjedelmétől és eredményességétől nagymértékben függ az, hogy a gazdaság milyen gyorsan áll majd talpra. Tehát a kormány és az Országgyűlés, az önök kezében ez az eszköz itt van. A költségvetésitörvény-javaslat választ ad mindhárom kérdésre. Most vegyük ezeket sorra! A hiány mértékére az a válasz, hogy az uniós módszertan szerint számított hiány ne legyen magasabb az Európai Unióban meghatározott felső határnál, vagyis a GDP 3 százalékánál, de sokkal ne is legyen kevesebb, mivel 2021-ben még szükség lesz arra, hogy az állam bevételeinél nagyobb arányban költsön a gazdaság élénkítése, illetve a járvány által okozott társadalmi problémák enyhítése érdekében. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért nem költ még többet az állam, hiszen a hiányra vonatkozó korlátozást az Európai Unió Tanácsa átmenetileg felfüggesztette. A 3 százalék alatti hiánycél mellett több érv is szól. Az első az, hogy az Európai Unió nem véletlenül határozta meg a GDP 3 százalékában a hiány felső korlátját, ennek a határnak az átlépése ugyanis egy nemzetgazdaság olyan súlyos egyensúlyhiányára utal egyébként is, amely általában együtt jár más egyensúlytalanságokkal is. Ebből következik a második ok, az, hogy a 3 százalék alatti hiánycél erős jelzés a nemzetközi közösség felé, a magyar gazdaság már 2021-ben visszatér egy fenntartható növekedési pályára. Ennek a jelzésnek fontos értéke lesz majd Magyarország nemzetközi versenyképessége szempontjából, különösen azért, mert kevés ország lesz képes a jövő évben ilyen célt egyáltalán kitűzni. Harmadszor, az 1500 milliárd forintot el nem érő hiány az, amit a hazai megtakarítások várható növekedése biztonsággal finanszírozni képes. Következésképpen ez az a hiány, amelynek a finanszírozása nem jár együtt hazánk külföldi eladósodottságának növelésével,
