Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
3757 magyar gazdaság mikorra tud visszatérni a növekedést jelentő pályára. Azt gondolom, erre reális választ lehet adni. Nehezebb lenne azt megjósolni, hogy a magyar gazdaság ez évi megtorpanása milyen mértékű lesz, mivel az erre ható folyamatok időbeli lefutása ma még szinte megjósolhatatlan, ezt tükrözi a nemzetközi szervezetek előrejelzéseinek nagy szórása is. Abban azonban a prognózisok megegyeznek, hogy 2021-ben bekövetkezik a felpattanás, bár annak mértékét illetően nem egyformán optimisták az előrejelzések. Ezért a 2021. évi költségvetési javaslat értékelésekor figyelmen kívül hagytuk a 2020. évi bizonytalanságokat, és azt vizsgáltuk, hogy a 2021. évi költségvetési elképzelések a 2019. évi teljesítéshez, azaz a biztos ponthoz miként viszonyulnak. Az Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat véleményezésének megkezdése előtt elvégezte a 2019. évi költségvetési folyamatok értékelését - ezt nyilván az előzetes adatokat figyelembe véve tettük meg -, és ezt az elemzést szintén hétfőn átadtuk az önök számára, hogy a bázisadatok is rendelkezésre álljanak. Az erről szóló, a Költségvetési Tanács részére május közepén megküldött elemzést is nyilvánosságra hoztuk, és az az önök számára is elérhető e héttől. A járvány szomorú tapasztalata az, hogy leginkább az egyéb betegségekben is szenvedő emberek válnak a fertőzés áldozatává, az erős immunrendszerrel rendelkezők viszonylag könnyen átvészelték, ha megfertőződtek a koronavírussal. A gazdaságban is valami hasonló folyamat várható, azaz a válság kirobbanásakor is súlyos problémákkal küzdő nemzetgazdaságok szenvedik el a legtartósabb veszteségeket, míg az egészséges szerkezetű nemzetgazdaságok számára gyorsabb lehet a gyógyulás. Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a járvány kirobbanásakor, így a gazdasági élet hamar visszatérhet a régi kerékvágásba ott, ahol az csak rajtunk múlik. Ugyanakkor maradnak olyan területek, amelyeken a járvány megelőzése érdekében a korlátozó intézkedéseket tartósan fenn kell tartani. Emellett a gyors visszapattanás kevésbé valószínű a világgazdaságba leginkább integrálódott ágazatokban, mivel a globális gazdaság problémái és egyes országok gazdaságának alapbetegségei miatt még évekbe telhet, amíg a világkereskedelem, a nemzetközi turizmus és az egyéb nemzetköziesedett tevékenységek kiheverik a járvány következményeit. Ezen összefüggésekből a reális következtetés az, hogy a magyar gazdaság ’21. évi teljesítménye meghaladja a 2019. évit, de valószínűleg nem éri el az eredetileg ’20-ra tervezett dinamikát. Erre a feltételezésre épül a ’21. évi költségvetésitörvény-javaslatot megalapozó kormányzati makrogazdasági prognózis, amely azzal számol, hogy a magyar gazdaság a 2020. évi átmeneti visszaesés után visszatér a növekedési pályájára, amihez a beruházások, a fogyasztás és az export növekedése egyaránt hozzájárul. A fogyasztás bővülését segíti, hogy a keresetek ismét dinamikusan emelkednek majd, és a foglalkoztatás visszaáll a járvány előtti szintre, maga után vonva a munkanélküliség vagy más szóval a munkaerő-tartalékok csökkenését. Az export növekedése érdekében sokkal több teendő van, ebben a kormányzatnak komoly fejlesztési, diplomáciai és egyéb feladatai adódnak a jövőben is. A növekedés előrejelzése azzal a következménnyel jár, hogy a költségvetésitörvény-javaslatnak teljesítenie kell az államadósság-szabályt. Ezért az ÁSZ elsőként azt vizsgálta, hogy a prognosztizált gazdasági növekedés és a költségvetésitörvény-javaslatnak a költségvetési hiányra vonatkozó célja, valamint néhány egyéb tényező alapján kellő biztonsággal teljesül-e az államadósság-mutató csökkentésének követelménye. A törvényjavaslatban rögzítettek szerint az államadósság-mutató 2021 végére tervezett értéke 3,3 százalékponttal kisebb a 2020. év végére várható értéknél, azaz a GDP több mint 3 százalékának megfelelő mozgásteret biztosít arra az esetre, ha a GDP a prognosztizáltnál kisebb mértékben nő, vagy az államadósság növekedése a tervezett mértéket meghaladja. Számításaink szerint a ’21. évben az államadósság-szabály akkor nem teljesülne, ha a tervezett GDP-növekedés mellett az államadósság további 1632 milliárd forinttal növekedne, illetve a nominális GDP növekedési üteme - a tervezett államadósság mellett - nem érné el a 3,4 százalékot. Az elmondottakra tekintettel az ÁSZ - a Költségvetési Tanács véleményével megegyezően - a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózist megfelelő alapnak tekintette a 2021. évi költségvetés tervezéséhez. Mi következik ebből? Az, hogy a bevételi előirányzatok
