Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
3756 A gazdaságvédelmi intézkedéseinkkel tehát az önkormányzati adóbevételeknek is támaszt adunk, egyúttal új, 200 milliárd forintos hitelkeret felvételét tesszük lehetővé az önkormányzatok számára, ha olyan típusú fejlesztésük, beruházásuk van, amely a meglévő saját forrásaikon és állami támogatásokon túl még további forrásokat is igényel. Mindemellett a kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programot folytat jövőre is - ilyen például a „Modern városok” program és ilyen a „Magyar falu” program is -, de komoly forrásokat fogunk becsatornázni a településekhez uniós programokból is. Ezek összértéke megközelíti a 400 milliárd forintot. Ugyanakkor a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, együttműködésre van szükség. Az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása éppen erről szól. A gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek. A híresztelésekkel ellentétben tehát ez nem kormányzati elvonás. Ez az elmúlt években is működött, inkább az a furcsa, az a szokatlan, hogy Budapest vezetése a jelek szerint ebben a szolidaritásban nem kíván részt venni, ezzel pedig nyilván vitát indít el az önkormányzatok között. Mindent egybevetve az önkormányzatok a következő évben hitelforrás nélkül közel 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amihez a központi költségvetés több mint 857 milliárd forint támogatást biztosít. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési tervezés jogszabályi garanciáit maradéktalanul betartva a Költségvetési Tanács véleményezte a 2021. évi költségvetés tervezetét, amelyet hitelesnek, megalapozottnak és végrehajthatónak minősített. Az Állami Számvevőszék szintén elvégezte az ellenőrzését, részleteiben vizsgálta a tervezés dokumentumait és a költségvetés tervezetét. A Költségvetési Tanács és a Számvevőszék véleménye is megerősíti azt, hogy egy minden tekintetben megalapozott törvényjavaslat tárgyalását kezdheti meg az Országgyűlés. Ezúton is köszönöm mindkét szervezet munkatársainak a tervezet véleményezése és ellenőrzése során végzett munkáját. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva, a 2021. évi költségvetés azt mutatja, hogy a kormány a gazdasági krízishelyzetet nem megszorításokkal, hanem segítségnyújtással enyhíti, a jövőre nézve pedig olyan programot dolgoztunk ki, amely megfelel a kormány értékeinek. Továbbra is cél a teljes foglalkoztatás elérése, az adócsökkentés, a családok támogatása. Ezek az elvek jelennek meg a számok nyelvén Magyarország jövő évi költségvetésében. Kérem ezért önöket, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen miniszter úr felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Domokos László úrnak, az Állami Számvevőszék elnökének, 30 perces időkeretben. Elnök úr, parancsoljon! DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Miniszter és Államtitkár Hölgyek és Urak és tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét. Ellenőrzésünk eredményét az Országgyűlés részére június 5-én benyújtott számvevőszéki vélemény tartalmazza, amely önök előtt, illetve a honlapon is megtalálható. Mielőtt azonban ennek a jelentésnek a főbb megállapításait ismertetném, arról szeretnék beszélni, hogy egy ilyen bizonytalan, sohasem volt helyzetben mit jelent a központi költségvetésitörvény-javaslat megalapozottsága. (8.50) Az elmúlt évtized elejétől a sikeres konszolidációt követően a magyar gazdaság ráállt egy kiegyensúlyozott növekedési pályára, így a költségvetés megalapozottságáról szóló viták központi kérdése volt az, hogy a kormány által prognosztizált dinamikus gazdasági növekedéstől a tényleges növekedés 1-1,5 százalékponttal elmarad-e, több tényezőnek köszönhetően a gazdasági növekedés a valóságban azonban többnyire még a kormányzati előrejelzéseknél is gyorsabbnak bizonyult. A járvány következtében azonban a növekedési trend megtört, és jelenleg az a releváns kérdés, hogy a