Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3750 Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 40 perces időkeretben. Miniszter úr, parancsoljon! VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendhagyó idők rendhagyó intézkedéseket igényelnek. A magyar társadalom egészének, valamennyi honfitársunk győzelme, hogy azonnal meg tudtuk tenni a járványhelyzetben szükséges lépéseket, és lényegében megnyertük a csatát a vírussal szemben. Ennek tudatában is mély fájdalommal fordulunk az áldozatok családjai felé. A következő feladat az, hogy minél gyorsabban visszaépítsük gazdaságunk növekedését a járvány előtti szintre, ezért Magyarország 2021. évi költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat; forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához. Megőrizzük tehát azokat az értékeket, amelyeket magunkénak vallunk. A jövő évi költségvetésben is kiemelt helyen van a családok védelme, a gazdaság fejlődési lehetőségeinek a biztosítása és Magyarország biztonságának garantálása. Mindezeknek megfelelően a kormány formáját és tartalmát tekintve is új típusú költségvetést nyújtott be az Országgyűlés elé. A korábbi klasszikus minisztériumi logikát felváltja az, hogy a költségvetés jövőre két nagy alapra, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alapra és a Gazdaságvédelmi Alapra épül. Hozzáteszem, jelentősen egyszerűsítettük a szerkezetet is, a korábbiakhoz képest közel felére csökkent a költségvetési sorok száma a transzparencia fenntartása mellett. A magyar gazdaság elmúlt tíz évben elért eredményei és a válság kezelése érdekében megtett kormányzati lépések sikere alapján joggal várható, hogy hazánkban gyorsabban épül majd vissza a gazdaság növekedése, mint más érintett országokban. Emellett a pénzügyi stabilitás és a felelős költségvetési gazdálkodás olyan tényező, amelyre Magyarország fejlődéséhez, önállóságának megőrzéséhez minden helyzetben szükség van. Ezeket továbbra is megőrizzük. Hazánk belső erőforrásait alapul véve a 2021-es költségvetés tervezete egy dinamikus, 4,8 százalékos bruttó hazaitermék-bővüléssel, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos bruttó hazaitermék-arányos hiánycéllal, valamint egy nemzeti jövedelem 0,5 százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol az államadósság csökkenése mellett. A jövő évben várt gazdasági bővülés és a fegyelmezett gazdálkodás eredményeként az átmeneti növekedés után az államadósság is újra csökkenő pályára áll, és reményeink szerint ez jövőre újra 70 százalék alá tud majd kerülni. A szokásoknak megfelelően immár hatodik éve tavasszal nyújtjuk be a törvényjavaslatot. Tesszük ezt azért, mert a mostani helyzetben különösen fontos, hogy ne adjuk fel azt az előnyt, amit a kormányzati intézkedések korai megismerése, a kiszámíthatóság jelent a piac szereplői és nyilván a háztartások, a családok számára. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány egy erős, ellenálló, kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért idén márciusban. A magyar gazdaság 2010 óta komoly fejlődést tudott felmutatni. Míg hazánkat 2009-ben a világ egyik legsebezhetőbb országaként tartották számon - emlékezzünk rá, akkor még a tíz, éppen csőd előtt álló ország között voltunk emlegetve -, és a globális válság kitörésének pillanatában az akkori baloldali-liberális kormány az elsők között fordult a nemzetközi intézményekhez hitelért, addig 2019-re, tíz évvel később hazánk gazdasági növekedésében az Európai Unió egyik motorjának számított. Az elmúlt években visszafizettük az IMF-től és az Európai Bizottságtól felvett hitelt, és Magyarország képes döntő részben belső forrásokból finanszírozni működését. Ellentétben a szocialista kormányzás időszakával, nem az eladósodás jellemző, hanem stabil és kiegyensúlyozott fundamentumokon nyugszik a gazdaság, ahol az adósságszint is folyamatosan csökken. A 2013-as növekedési fordulat óta a magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott növekedési pályán van, és
