Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 10. szerda - 138. szám - Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
3751 2013 óta összesen közel 30 százalékkal bővült. 2019-ben pedig éves szinten 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai össztermék, és rekordmértéket, 28,6 százalékot ért el a beruházási ráta. 2010-ben az egy főre jutó hazai termék euróban számolva az EU-15 átlagának 33 százalékát tette ki, ami 2019-re 40 százalékra emelkedett. A 2010-ben célként kitűzött, tíz év alatt elérendő 1 millió új munkahelyből az elmúlt kilenc évben már 840 ezer megvalósult. A foglalkoztatottak száma így meghaladta a 4,5 millió főt, és ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékra csökkent 2019 végére, ami a negyedik legalacsonyabb volt az Európai Unió tagállamai között. Míg 2010-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 132 665 forint/hó volt, addig 2019-re több mint 84 százalékos emelkedés volt megfigyelhető, tehát 244 609 forint volt tavaly év végén ez a jövedelem. (8.20) Ez azt jelenti, hogy az elmúlt kilenc évben éves átlagban 7 százalékkal nőtt az átlagkereset. A magyar gazdaságtörténetben nem volt még ilyen hosszú, folyamatos bérnövekedéssel és keresetnövekedéssel járó időszak. Az adatokból kiderül az is, hogy 2019 végére a versenyszférában 90 százalékkal kerestek többet, mint 2010-ben, míg a közszférában 71,5 százalékkal vihettek haza több pénzt 2019-ben, mint 2010-ben. Fontos látni, hogy az egyik legnagyobb előrelépés 2010 óta a munkaerőpiacon történt. Ez minden más eredmény alapját jelentette. A rendszerváltozás óta nem volt olyan alacsony a munkanélküliség hazánkban, mint 2019-ben. 2010-ben a 15-74 év közöttiek körében 11,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta, tehát közel 12 százalék, ugyanez 2019-ben már csak 3,4 százalék volt. A munkanélküliek száma kevesebb mint harmadára, mintegy félmillióról 163 ezerre csökkent. Közel három évtizede, vagyis a rendszerváltás óta nem dolgoztak olyan sokan Magyarországon, mint 2019 végén. A foglalkozásban állók száma 4 millió 520 ezer volt, és a hazai versenyszférában egy év alatt mintegy 31 ezerrel nőtt ez a létszám. Gondolják csak el, tisztelt képviselőtársaim, a 2008-as válság úgy érte az országot, hogy akkor 8 százalék fölötti munkanélküliség volt. A mostani járványügyi helyzet 3,3 százalékos munkanélküliségnél ért bennünket, magyarán sokkal inkább válságellenállók vagyunk, mint a 2008as időszakban. A foglalkoztatottság növelését, valamint a vállalatok beruházási hajlandóságát és versenyképességét is nagyban segíti a kormány kezdeményezése; 2016-ban megkötöttük a béremelési és adócsökkentési megállapodást. Ennek köszönhetően egyrészt nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, másrészt jelentősen csökkentek a munkáltatói terhek. Az igazi fordulatot 2010 után az jelentette, hogy a növekedést és a felzárkózást úgy értük el, hogy közben a költségvetés egyensúlyát is sikerült helyreállítani. Csökkenő pályára állt a bruttó hazaitermék-arányos államadósság. Szemben a 2010-es 80 százalék feletti értékkel, 2019 végére az adósság mértéke 66,3 százalékra mérséklődött, magyarán egy 30 éves problémát tudtunk meghaladni - amikor a magyar gazdaság növekedett, mindig nőtt az államadósság mértéke is. Most először van olyan időszakunk, amikor az államadósság mértéke jelentősen csökkent, miközben a gazdaság teljesítménye pedig európai összevetésben is kiemelkedő volt. Rendkívül fontos hangsúlyozni azt is, hogy Magyarország Kormánya az államadósság finanszírozásában a belföldi forrásokra helyezte a hangsúlyt, így sikerült az államadósság szerkezetét is biztonságosabbá alakítani. Míg tíz évvel ezelőtt csaknem az adósság fele külföldi devizában volt, addig 2019 negyedik negyedévére ez az arány 21 százalékra apadt, tehát 50 százalékról 21 százalékra; a külföldiek aránya pedig a 2011. végi 65 százalékról a tavalyi év végére 34 százalékra csökkent. Tehát a hazai arány lett 65 százalék az államadósságon belül. És mindeközben a lakossági kézben lévő államadósság becsült aránya 26 százalék, ez 2010-ben csupán 3 százalék volt. Tehát a magyar lakosság az, amelyik ma már az államadósság kezelésében a magyar államnak, a magyar kormánynak segítségére van. Azt gondoljuk, hogy ez így helyes. Az a hozam, az a kamatjövedelem, ami ezen keresztül képződik, itt kell hogy maradjon az országban.
