Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
3606 igény megítélése, azt a törvény egyéb útjára terelik, ahogy az ítéletekben szokott lenni, vagy a sértett egyáltalán nem is terjeszt elő polgári jogi igényt. Miért hozom én ezt fel most? Azért hozom fel, mert nagyon fontos, hogy ezt a kérdést a joggyakorlat oldaláról is elemezzük. Mindannyian, akik perekben, büntetőperekben akármelyik oldalon valaha is álltunk, tudjuk jól, hogy meglehetősen kényelmes a bírák, a büntetőbírák számára az, ha nem kell polgári jogi igényről rendelkezniük. Ennek egyrészről az az oka, hogy ők büntetőbírók, és nem polgári bírók, talán kevéssé látják át a kártérítések jogi hátterét, illetőleg joggyakorlatát, nem akarnak olyan döntést hozni, amelyről esetleg később az derül ki, hogy nem volt megalapozott, ráadásul, bár nem követi a büntetőítéletek felülvizsgálata a polgári jogi igény felülvizsgálatát, de hát aggódhatnak azért, mert esetleg emiatt helyeznek hatályon kívül, tehát tudni kell azt, hogy a bírák számára a polgári jogi igény megítélése egy ilyen forró krumpli, amit igyekeznek eldobni, ami bizonyos fokig érthető, nagyon sok ügyben viszont nem érthető. Tekintettel arra, hogy ez a gyorsított eljárás arról szól, hogy még a büntetés-végrehajtási bírónak is feladata van azzal, hogy amikor elé kerül egy ilyen igény, mint például az elítélt kártérítési igénye, akkor meg kell nyilatkoztatni a sértettet arról, hogy kíván-e polgári igényt előterjeszteni, ha addig nem kívánt. Ezen gondolatsorból adódik számomra egy olyan kérés az igazságügyi tárca felé, hogy meg kellene fontolni azt, ha már ebben a gyorsított eljárásban azt mondjuk, hogy tárgyaláson kívül elbírálhatja a polgári ügyben a bíró a kereseti kérelmet a kártérítésre vagy a sérelemdíjra, tehát rendelkezésre állnak mindazok az okiratok, amelyek a döntéshez szükségesek, akkor miért nem tesszük meg ezzel párhuzamosan, hogy a büntetőeljárásban, akár előterjesztett már a nyomozati szakban vagy később, a meghallgatása során a sértett polgári jogi igényt, akár nem, legyen feladata a büntetőbírónak az, hogy a tárgyalás berekesztése előtt még utoljára hívja fel a sértettet arra, hogy a polgári jogi igényét előterjesztheti, és amennyiben okiratokkal tudja az igényét bizonyítani, nyújtsa be. Ugyanis bár tény, hogy ezzel a polgári peres eljárással a gyorsított módon nagyon sok időt lehet spórolni, viszont éppen azért, hogy a törvényszékeket az amúgy is elég nagy ügyterhük mellett ne terheljük feleslegesen ilyen kérdéssel, ha egyébként a kár megítéléséhez a büntetőeljárásban is rendelkezésre áll elég okirati bizonyíték, és igenis ösztönözzük arra a büntetőbírákat, hogy - természetesen, ha minden adat rendelkezésre áll - a büntetőeljárás során bírálják el a polgári jogi igényt. Nagyon sokszor látjuk azt, hogy ha a polgári jogi igényt összegszerűen előterjesztik az eljárásokban, a büntetőeljárásban, akkor az jóval alacsonyabb összegű, mint ha aztán később polgári jogi igényként polgári perben terjesztik elő, mert azt mondja a sértett, hogy ezt legalább már megkaptam, az általam elszenvedett sérelem legalább már ennyi részben megtérül, és egyrészről az igazságszolgáltatás rendszerét nem terheljük dupla eljárással, másodsorban még hamarabb jut hozzá a bűncselekmény sértettje ehhez a kártérítéshez vagy sérelemdíjhoz. Nagyon üdvözlendő az előterjesztett javaslatban, hogy minden polgári perrendtartásbeli határidőt rövidít, hiszen a gyorsított eljárásnak azért ez alapvető eleme. Azt is mindenképpen üdvözlöm, hogy a törvényszéki fórumon nem kötelező még a jogi képviselet, ez is nagyon helyénvaló, bár nehezen tudom elképzelni, hogy a sértettek majd jogi képviselő nélkül kezdenek ebbe bele, igaz, a bíráknak nagyon sok feladata van a tekintetben, hogy a képviselő nélkül eljáró felet tájékoztassák az eljárás mikéntjéről, de azt gondolom, hogy itt ez a könnyebbség legalább az eljárás megindítását gyorsítja. Nagyon fontosnak tartok még egy kérdést idevenni, ha már erről a témáról beszélünk - és tényleg azért is hozok fel más aspektust, mert nem szeretném az előttem szólt képviselőtársaim előadását megismételni -, ez pedig a következő: nagyon is abból indult ki ez a javaslat, és kormánypárti képviselőtársunk az expozéjában is ezt erősítette a leginkább, hogy az utóbbi időben a társadalom igazságérzetét rendkívüli módon sértő börtönbiznisz volt az az alapvető elem, amely azt kezdte kialakítani, hogy egyrészről azoknak határt szabjanak, másrészről a sértettek érdekében legalább a már ott befolyó összegeket kártérítésként lehessen kifizetni, és ily módon azokat a díjakat, a sérelemdíjakat, a kártérítést beterelik a sértetti érdekkörbe. Igen ám, de nagyon sokszor van olyan, hogy a bűncselekménnyel okozott kárt azért nem lehet behajtani, még ha bíróság jogerősen meg is
