Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
3607 ítélte, mert az elkövetőnek nincs vagyona - hiszen azért nem minden bűnelkövető fordul különböző kártérítésért bírósághoz -, ezáltal tehát attól függ a sértett kártérítési igényének az eredményes behajtása, hogy milyen aktívummal bír a bűnelkövető. Ezért, ha rajtam múlna ennek a kérdésnek a rendezése, pont azért, hogy a polgárokkal mindenképpen azt érzékeltessük, hogy nemcsak jogalkotói, hanem gyakorlati szinten is szeretnénk, szeretné őket az állam óvni, védeni, az én álláspontom szerint nagyon helyénvaló lenne egy olyan szabályozás, hogy amikor egy bíróság kártérítést ítél meg, ha a jogerős bírósági ítéletet egy bizonyos időn, mondjuk, egy éven belül nem lehet behajtani, mert a bűncselekményt elkövetőnek nincs olyan vagyona, jövedelme, amelyből azt meg lehet tenni, én azt mindenképpen megelőlegezném az állam helyében, és elévülés nélkül tudnánk behajtani. Azért egy ember egy idő után csak dolgozik, egy idő után csak lesz valamifajta egyéb vagyona, és az állam ereje, az állam teljesítőképessége azért megengedi azt, hogy egy ilyen helyzetben akár helytálljon a bűnelkövető helyett, mert ekkor érezhetnék úgy a polgárok, hogy ami szellemiség ebből a jogszabályi javaslatból árad, azt a kormány és a jogalkotó teljességében akarja meghatározni és képviselni, és nem akarja azt, hogy ezt a javaslatot csak arra az esetre használjuk, hogyha a bűnelkövetők a büntetés-végrehajtás során különböző kártérítésekre tudnak igényt tartani. (12.10) Tehát ezért gondoltam, hogy ezt is elmondom, ha már az igazságügyi kormányzat képviselője itt jelen van. Visszatérnék még az eredeti gondolatomra, ez pedig a büntetőeljárások során való polgári jogi igény kérdése. Ha rendelkezésre állnak az okiratok egy sértett elszenvedett sérelmei vonatkozásában, például mire gondolok itt, ha személyi sérülés történt, ne adj’ isten, haláleset, és már az örökösök vannak sértettként a perben vagy tanúként a perben, és ők érvényesíthetnek igényt, akkor mindenképpen ott van egy szakértői vélemény. Tehát már nem kell dupláznunk, mert már a szakértői vélemény ott rendelkezésre áll a büntetőeljárásban. Ha tudnia kell bizonyítani az addigi keresményét, hogy addig, amíg nem érte ez a cselekmény, milyen munkaképessége volt, milyen munkát tudott végezni, ott vannak okirati bizonyítékok az addigi jövedelmére, a szakértői vélemény megállapítja, hogy ő munkaképes vagy nem munkaképes, mindjárt ott van az okirati rendszer arra, hogy megítélje a bíró, jár-e kártérítés, és mennyi. Azt szeretném kérni az igazságügyi kormányzattól, hogy ha már egy ilyen speciális, Pp. mellett működő szabályrendszert kifejezetten ezekre az ügyekre megalkotott, tegye már meg, hogy a másik lábát ennek a kérdésnek, a büntetőeljárás során való bírói közreműködést a polgári jogi igények vonatkozásában is bővítse ki, mert azt gondolom, hogy a rendszert ez teszi koherenssé. Ha ez a javaslat nem azt mondaná, hogy abban az esetben, ha nem terjesztett elő polgári jogi igényt vagy azt a bíróság nem ítélte meg, akkor ez a gyorsított eljárás van, akkor azt is teremtsük meg, hogy a büntetőbíróságok viszont kövessenek el mindent ahhoz, hogy ne végződjenek úgy a különböző büntetőügyek, ahol tényleg sértettek vannak, és tényleg kimutatható a sértett kára, akkor ők pedig azt segítsék elő, hogy különösen az egyszerűbb megítélésű ügyekben, ahol minden okirat rendelkezésre áll, bizony ne fejezze be legalább a felhívás nélkül a büntetőbíró a büntetőpert. Nem gondolom egyébként, hogy csak a polgári bíróságokra kellene ezt a kérdést terhelni, már csak azért sem, mert nagyon elhúzódnak a büntetőeljárások. Azt ne felejtsük el, ugye, az is feltétel, hogy a büntetőeljárás jogerősen befejeződött, és a bűnösséget megállapították. Ugye, ez egy fontos téma. Tehát ezek a gyorsított eljárások, ha ma elkövetnek egy ilyen bűncselekményt, akkor körülbelül 3,5 év múlva tudnak megkezdődni, mert azt is tudjuk a büntetőeljárások elhúzódásáról, hogy lehet, hogy ma már egy polgári pert nagyon gyorsan be lehet fejezni, de ha annak előfeltétele egy büntetőeljárás, hát, akkor nem mostanában jut hozzá a sértett a kárához. Még egyet szeretnék mondani, amit szintén az igazságügyi kormányzatnak szánok pont ebből a kiindulásból. Miután a büntetőeljárások meglehetősen elhúzódnak, nagyon sok olyan eset van, amikor egyértelmű a bűnelkövető, egyértelmű az elszenvedett sérelem. Azt gondolom, abban az esetben, ha például a bűnelkövető elismeri az elkövetést, és mind szakértői, mind okirati
