Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
3605 állásának az ideje nem világos ebből a javaslatból, vagy számunkra ez nem derült ki az általános indokolást olvasva sem. Illetve fontos megjegyezni, hogy maga az előterjesztés is számol azzal, hogy a büntetésvégrehajtási bírákra vonatkozóan ez bizony okozhat pluszterhet, vagy legalábbis kell arra gondolniuk, hogy ez milyen munkaterhelést jelent. Úgy fogalmaz a javaslat, hogy bizonyos eljárási határidők megemelése szükséges. Én itt azt vetném fel, azt kérdezném, hogy ennek margóján megtörtént-e ennek a javaslatnak a hatásvizsgálata, ha úgy tetszik, tehát, magyarán, hogy a szervezet elbírja-e ezeket a pluszterheléseket vagy ezt a hirtelen előálló pluszterhelést. Ennek kapcsán kérdezem, amit örökké kérdezni szoktam államtitkár úrtól, hogy egyeztetve lett-e azokkal a szakmai szervezetekkel, amelyeknek majd ezt végre kell hajtani, illetve amelyeknek a tevékenysége ezen a területen fejtődik ki. Összefoglalva tehát, egy nagyon jó irányba tett javaslatról beszélünk, egy komplex javaslatcsomagról, azonban az említett pontokon még részletezésre vagy legalábbis magyarázatra szorul. Erre várom a válaszát államtitkár úrnak. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, Sebián-Petrovszki László képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Varga-Damm Andrea képviselő asszonynak 15 perces időkeretben. (12.00) DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10860. sorszámon előterjesztett javaslat vitája folyik, amelynek célja az, hogy amikor a bűncselekmény áldozatai kártérítési igényüket vagy sérelemdíjukat előterjesztik, ezen eljárások minél rövidebb határidő alatt befejeződhessenek. Nincs ma jogászember az országban, aki ne üdvözölné ezt a javaslatot, tekintettel arra, hogy azért az elmúlt harminc év gyakorlata azt az álláspontot alakította ki mindannyiunkban, hogy sajnos nem volt eléggé hatékony az áldozatvédelem abból a szempontból, hogy a bűncselekménnyel okozott károk mielőbb megtérüljenek, egyáltalán megtérüljenek. Ezért természetesen üdvözlöm a javaslatot, és engedje meg, államtitkár úr, és engedjék meg, képviselőtársaim, hogy pár gondolat erejéig egyrészről a javaslatról, másrészről olyanfajta összefüggésekről beszéljek, amelyek reményeim szerint esetleg elgondolkodtatják az igazságügyi tárcát. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ez a javaslat nem épül be a polgári perrendtartásba, hanem a polgári perrendtartás mellett egy speciális jogszabályként fog tovább élni, mindössze a 15. §-ban vezetett be két olyan paragrafust, amely a büntetés-végrehajtási törvénynek azon rendelkezéseibe kerül be, amelyek szerint a büntetésvégrehajtási bírónak az elítélt javára való kártérítés, sérelemdíj, illetőleg ennek összefüggésében a sértettek felé való kártérítés helytállásában van dolga. Természetesen örülünk annak, hogy a jogalkotó vagy a jogalkotás kezdeményezője úgy gondolja, hogy ezek az eljárások rövidebb idő alatt hatékonyan érhetnek véget, de muszáj beszélnem egy kérdésről, ez pedig a büntetőeljárási törvényt, illetőleg a büntetőeljárásokban a polgári jogi igény kérdését érinti. Bizonyára egyetlen jogász képviselőtársamnak sem újdonság, hogy a büntetőeljárásokban, amikor a sértettet először kihallgatják, az első kérdések között hangzik el, hogy igényt tart-e polgári igényre, előterjeszt-e polgári jogi igényt. Ez azért fontos kérdés, mert a büntetőeljárásnak alapvető eleme az, hogy a bűncselekménnyel okozott károk megtérítésére már a büntetőhatóság feladatsorában is egy komoly hangsúly helyeződik. Ebben a javaslatban az szerepel, hogy akkor kerül sor ilyen eljárásra és ilyen gyorsított eljárásra, ha a büntetőeljárásban nem kerül sor polgári jogi
