Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3596 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Ház előtt fekvő T/10860. számú törvényjavaslat önálló szabályozásként a bűncselekmények áldozatai kártérítés, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényérvényesítésének elősegítésére egy új, gyorsított eljárást vezet be, továbbá a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény kisebb terjedelmű módosítását is tartalmazza. Mondhatnánk, hogy terjedelme csekély, de tartalma a bűncselekmények áldozatai számára annál nagyobb jelentőséggel bír. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények ellensúlyozására létrehozott kártalanítási rendszert a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény 2017. január 1. napjával vezette be. Az elmúlt évek tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy a jogalkotó eredeti szándékával ellentétes, visszaélésszerű, többmilliárdos pénzügyi iparággá változott börtönbiznisz alakult ki. A közvéleményt súlyosan felháborító bűncselekmények miatt elítélt személyek milliós nagyságrendű kártérítésekhez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik esetében nem volt kellően hatékony igényérvényesítésre lehetőség. Minderre tekintettel a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvény 2020. június 15. napjáig felfüggesztette a börtönzsúfoltsági eljárások kifizetését, és feladatul szabta a kormány számára egy új, a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítására alkalmas szabályozás kidolgozását. Amint azt tudják, az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető Covid-19-járványra tekintettel a kormány 2020. március 11-én veszélyhelyzetet hirdetett ki, és az ezt követő országos védekezéssel kapcsolatos feladatok nem tették lehetővé az új kártalanítási rendszer teljes körű kialakítását, ezért a T/10528. számú törvényjavaslat a korábban meghatározott határidők meghosszabbítására tett javaslatot, amelyet a tisztelt Ház tegnap el is fogadott. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy e határidő alatt is biztosítani kell az áldozatok hatékony igényérvényesítését, és az új, meglehetősen összetett szabályozás kialakításának ideje alatt is mindent el kell követni a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének biztosítása érdekében. Ennek megfelelően a tegnap elfogadott törvényjavaslat megnyitotta a sértetti kifizetések, valamint a gyermektartásdíjjal kapcsolatos követelések teljesítésének lehetőségét. Az áldozatok hatékony igényérvényesítésének biztosításához ugyanakkor további lépésekre is szükség van. A börtönzsúfoltsági eljárásokkal kapcsolatos adatok alapján a kártalanítási perekben megítélt 9 milliárd forintból mindössze 10 százalék körüli hányad került az áldozatok részére kifizetésre. Annak ellenére, hogy a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének lehetősége a büntetőeljárásról szóló törvény keretei között jelenleg is biztosított, annak kihasználtsága láthatóan nem megfelelő. Az új szabályozási rendszer kidolgozásáig meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a már jogerősen elbírált bűncselekmények vonatkozásában is egyszerűsített szabályok érvényesülhessenek. Büntetőeljárás hiányában erre már csak a polgári peres eljárás keretei között kerülhet sor. Ez a szabályozás azt is biztosíthatja, hogy a most folyamatban lévő, börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásokban, amelyekben a terhelti kifizetések 2020. december 31. napjáig fel vannak függesztve, az áldozati kártérítési igények kifizetése lehetővé váljon. A kormány mindig elkötelezett volt a bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme, jogérvényesítésének biztosítása mellett. A kormány ezért az önök előtt lévő törvényjavaslat benyújtásával, a szabályozás felülvizsgálata, vagyis az Országgyűlés által meghatározott feladat teljesítését megelőzően már most egy határozott lépést tesz az elérni kívánt cél irányába, és a polgári perrendtartás szabályaihoz képest eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azon áldozatok számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá a polgári per megindítására, és követelésük még nem évült el. Tisztelt Ház! A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy vannak olyan jogrendek, amelyek kifejezetten előnyben részesítik a különböző szempontok szerint differenciáló perrendeket az egységes perrendi szemléletű szabályozás sikeres alternatívájaként. Ilyennek tekinthető például az
