Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. HAJAS BARNABÁS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3597 angol polgári eljárásjog, amely szintén ismeri az úgynevezett fast tracket, a gyorsított perútvonal szerint bonyolódó eljárást, mellette további két eljárási útvonalat, tracket is nevesítve. Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat sikeres példák mentén javaslatot tesz egy olyan gyorsított per bevezetésére, amelyben a bűncselekmények áldozatai érvényesíthetik kártérítési és sérelemdíj iránti igényeiket. A javaslat olyan áldozatok számára kíván eljárásjogi könnyítést adni, akiknek az ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött, de abban vagy nem érvényesítették igényüket polgári jogi igényként, vagy azt a bíróság egyéb törvényes útra utasította, de a sértettek a polgári pert utóbb nem indították meg, követelésük azonban, mint mondtam, még nem évült el. A gyorsított per számos tekintetben eltér a polgári perrendtartásról szóló törvény előírásaitól, ezért a törvényjavaslat kimondja a bíróság számára, hogy a gyorsított per speciális szabályairól a felperest és az alperest külön tájékoztassa. A javaslat az áldozat igényérvényesítését jelentősen megkönnyíti azzal, hogy költségfeljegyzési jogot biztosított a gyorsított perekben a felek számára, és lehetővé teszi a sértett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróság előtti perindítást. A javaslat a gyorsított pert a törvényszék hatáskörébe telepíti, arra is tekintettel, hogy koncentrálhatók legyenek ezek a perek a húsz törvényszékre, amellyel előmozdítható az egységes joggyakorlat kialakulása. A gyorsított perben a javaslat elsődlegessé teszi az elektronikus hírközlő hálózat útján történő tárgyalást. E tárgyalási formát a javaslat annak érdekében részesíti előnyben, hogy megkímélje a felperes áldozatot az alperes terhelttel való fizikai találkozástól, amellyel elkerülhető vagy jelentősen csökkenthető a sértett úgynevezett másodlagos viktimizációja. A gyorsított perben a bíróság soron kívül jár el, és számos, mind a bíróság, mind a felek számára kötelező eljárási határidőt lerövidít, továbbá nem teszi lehetővé a kereset más keresettel történő összekapcsolását, a perben nem érvényesülnek az osztott perszerkezetből fakadó szabályok, de a javaslat eljárásjogi korlátokat állít fel például a keresetváltoztatásra, ellenkérelem-változtatásra is. A javaslat arra is lehetőséget biztosít, hogy amennyiben a perben az okirati bizonyításon felül egyéb bizonyításra nincs szükség, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ebben az esetben a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül, továbbá az ítélethozatalra is tárgyaláson kívül kerülhet sor. (11.20) A perorvoslati eljárások gyorsítása érdekében a másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről ugyancsak tárgyaláson kívül dönt. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A börtönbiznisz a jogi szabályozásra rátelepedett iparszerű, a kártalanítási eljárásokban rejlő üzleti lehetőségeket kihasználó folyamatok mellett rávilágított az áldozati igényérvényesítés elégtelenségére is. A kormány feladata az új szabályozás, az új eljárásokban érvényesülő jogintézmények kialakítása. Meg kell jegyeznünk azonban, e feladat teljesítéséig sem maradhatunk tétlenek, nem mondhatunk le a már lezárt büntetőeljárások tekintetében a jogos áldozati igényérvényesítés támogatásáról. Ezért azon áldozatok számára, akiknek a kidolgozás alatt álló új szabályozás szerinti könnyítés még nem állhat rendelkezésre, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a már lezárt ügyükben igényüket utólag, az előbb bemutatott gyorsított per útján érvényesíthessék. A legjobb szabályozás sem képes betölteni küldetését, ha az arra jogosultak számára nem ismert az új lehetőség. A javaslat ennek érdekében előírja, hogy a börtönzsúfoltság miatt kártalanítási ügyben eljáró büntetés-végrehajtási bíró megfelelő tájékoztatást nyújtson az érintettek számára. Ez a feladat ugyan jelentős adminisztratív terhet jelent a bíróság számára, de csak így biztosítható, hogy a sértettek megfelelő tájékoztatáshoz jussanak. A fentiekből is látható, hogy a bűncselekmények áldozatait érintő, jelentős előrelépést biztosító törvényjavaslatról kell az Országgyűlésnek dönteni. Tegyük az áldozatok igényérvényesítését gördülékenyebbé az eljárás egyszerűsítésével, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadja el a tárgyalt törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
