Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3587 rendszer részét képező bíróság bírálja el, holott csak egy ilyen bíróság alkalmas az uniós jog teljes érvényesülésének biztosítására. Tekintve, hogy a választott bíróság az uniós jog autonómiáját sértette, az így hozott ítéleteket semmisnek kell tekinteni. A bíróság 2018. március 6-án a Szlovák Köztársaság kontra Achmea ügyben hozott ítélete fontos mérföldkő, mely jelen megállapodásban is kulcsszerepet játszik. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az eset idején a Bizottsággal és más uniós országokkal együtt Magyarország is a szlovákok álláspontját alátámasztó észrevételeket nyújtott be a bírósághoz. Ez érthető, hiszen a választott bírósági klauzulák jogi bizonytalanságot és politikai-üzleti kockázatot rejthetnek magukban. Fontos, hogy az Unión belül a beruházási környezet alapja a stabil, kiszámítható és átlátható jogi szabályozás legyen, már csak amiatt is, mert a kormány gazdaságpolitikájának hála, Magyarország mára kiemelten vonzó célpont a külföldi beruházások számára. Többek között ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években rekordszintre emelkedett a beruházási ráta, ahogy erről a miniszter úr is beszélt. Az ország vonzerejét a beruházók szemében még a koronavírus okozta válság sem tudta érdemben csökkenteni. Csak az idei első negyedév során 17 új beruházás valósult meg, összesen 112 milliárd forint értékben, újabb 1434 munkahelyet létrehozva. Ráadásul ezen beruházási döntések már a küszöbönálló járvány fenyegetése mellett születtek. Világos tehát, hogy minden okunk megvan az optimizmusra a külföldi beruházási kedv jövőjét illetően. Mindezt figyelembe véve a Fidesz-frakció támogatni fogja a megállapodás kihirdetését, és erre kérem tisztelettel a többi képviselőtársamat is. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Most megadom a szót Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A megállapodás megszüntetéséről szóló döntés egy európai uniós bírósági határozat alapján született meg. Talán felidézném azokat a cikkeket az Európai Unió működéséről szóló szerződésből, amelyek a jogalapot teremtették meg. A 267. cikk azt mondja, hogy az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben: a szerződések értelmezése, az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése, és ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül föl, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést. A 344. cikk pedig azt mondja ki, hogy a tagállamok vállalják, hogy a szerződések értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitáikat kizárólag a szerződésekben előírt eljárások útján rendezik. A német szövetségi bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult az Európai Unió Bíróságához az említett Szlovák Köztársaság kontra Achmea B. V. ügyében, és történelmi jelentőségű döntést hozott az Unió Bírósága: a 15 főből álló nagytanács kimondta, hogy alapvető ellentét áll fenn az egyes Unión belüli beruházásvédelmi egyezmények vitarendezési klauzulái és az uniós jog meghatározott rendelkezései és alapelvei között. Itt részletesen elmondta a miniszter úr, hogy milyen módon zajlott le végül az a folyamat, amely a tagállamok egyeztetésével együtt eljutott ettől az egyedi, de történelmi jelentőségű döntéstől a mai napig, amikor ezzel a kihirdetéssel hozzájárulunk ahhoz, hogy általános érvényben ez a lehetőség megszűnjön. Egyébként ennek kapcsán hadd térjek ki az Európai Unió és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, az úgynevezett CETA kérdésére. Ez 2017. szeptember 21-én ideiglenesen lépett hatályba azért, mert nyilvánvalóan a lisszaboni szerződés alapján az Európai Unió önálló jogi személyiséggé vált, és joga van ilyen nemzetközi szerződést megkötni, de mivel ez egy úgynevezett vegyes megállapodás, ez azt jelenti, hogy nem teljes terjedelmében lépett hatályba; ahhoz, hogy ez megtörténjen, a tagállami parlamenteknek ezt ratifikálnia kell.
