Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
3588 Nos, ennek kapcsán hadd mondjam el, hogy mi történt 2016-ban, még ezt megelőzően az Európai Parlamentben, amelynek akkor én is tagja voltam. 89 képviselő nyújtott be határozati javaslatot, amelyben kezdeményezték, hogy az Európai Parlament forduljon az Európai Bírósághoz annak érdekében, hogy e CETA-megállapodás kapcsán mondja ki az Európai Bíróság, hogy megegyezik vagy ellentétes az Európai Unió szerződésével a befektető-állam vitarendezési mechanizmus, ez az ISDS rövidítésű eljárás. Ugyanis jelenleg ez a vitarendezési eljárás lehetőséget teremt arra, és ez volt most is az Európai Unió tagállamain belül, ami Kanadának adja meg ezt a lehetőséget, ha így elfogadnánk, sőt az Egyesült Államoknak is, tegyük hozzá, mert a nagyon sok kanadai leányvállalat alapján az Egyesült Államok nagy cégei is megkapják azt a lehetőséget, amit a CETA tartalmaz majd számukra. Nos, amennyiben úgy ítélik meg, hogy a tevékenységük állami korlátozása profitkiesést okoz számukra, akkor választott bírósághoz fordulhatnak. A korlátozásoknak milyen okai lehetnek? Környezetvédelmi, közegészségügyi vagy más társadalmi, gazdasági oka, amelynek érvényesítése során egy szuverén ország a lakosságtól kapott felhatalmazás alapján jár el. Ennek ellenére a beruházó, a beruházó ország megtámadhatja a döntést, és az említett bírósági eljárást lefolytathatja a választott bíróságnál. Számomra megdöbbentő volt, hogy azt a kezdeményezést, amely alapján ez a 89 képviselő csak annyit kért, hogy kérjük ki előzetesen az Európai Unió Bíróságát, hogy ő hogyan ítéli meg az európai uniós joghoz való illeszkedését, 419 nem szavazattal, 258 igennel, 22 tartózkodás mellett elutasította. Tehát ez azt jelenti, hogy a nemmel szavazók a globális gazdasági szereplők érdekeit még azon az áron is képviselik, hogy az általuk támogatott nemzetközi megállapodás ellentétes az uniós alapszerződésben foglaltakkal. Én a miniszter úrtól is szerettem volna ebben az ügyben egy választ kapni (Szijjártó Péter képviselőtársával konzultál.), de nyilvánvalóan megértem, hogy adott esetben ilyenkor tud konzultációkat lefolytatni, tehát arról beszéltem, hogy… (Közbeszólás.) Örülök; elképzelem, hogy a miniszter úr több helyre is tud figyelni. Tehát hogy nagyon egyszerűen fogalmazzam meg: ha ön helyesnek tartja azt, hogy ebben az országban egy nagy befektető cég úgy dönt, hogy sérelem érte azt, ami alapján ő befektetett, ön azt mondta, forduljon a magyar bírósághoz, és adott esetben még ott van az Európai Unió Bírósága is. (10.40) Ez helyes így, jöjjenek a befektetők, de amennyiben jogvita van, intézzék el Magyarország független bíróságain. Ehhez képest a kérdésem az, hogy ha ezt egy holland cég vagy Hollandia esetében így tartjuk helyesnek, akkor vajon egy kanadai cég esetében nem ezt kellene-e helyesnek tartanunk. Tehát számomra ennek a döntésnek van egy külön üzenete. Természetesen az Európai Unió azzal nem rendelkezik joghatósággal, hogy ő maga automatikusan azt mondja, hogy egy nemzetközi szerződés érvénytelen és ilyen megállapodás nem lehet, hiszen a másik fél nem tagja az Európai Uniónak. Ugyanakkor számomra természetes, hogy ha az adott ország szempontjából sérelmesnek ítéli az Európai Unió Bírósága, és elfogadjuk, hogy az ilyen választott bírósági rendezés nem megfelelő eljárás, erre vannak a nemzeti bíróságok, erre van az Európai Unió Bírósága, akkor vajon mennyiben érinti ez majd a CETA magyarországi elfogadásának, ratifikálásának kérdését. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen, Balczó Zoltán képviselő úr. Most megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/10854. számú törvényjavaslat az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszüntetéséről szóló megállapodás kihirdetéséről rendelkezik. Ahogyan miniszter úr is mondta, a Magyarország és az Európai Unió egyes tagállamai között 22 beruházásvédelmi megállapodásból
