Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3586 beruházásvédelmi megállapodásban rögzített választott bírósági klauzulák nem szolgálhatnak nemzetközi választott bírósági eljárások jogi alapjául. Tisztelt Képviselőtársaim! Az európai uniós tagországokból érkező beruházók a magyar bíróságok előtt érvényesíthetik igényüket az irányadó magyar és uniós jognak megfelelően, azonban nemzetközi választott bíróságok előtt a továbbiakban erre nem lesz lehetőség. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik. A magyar gazdaság teljesítményében a külső tényezők - úgymint a nemzetközi vállalatközi kapcsolatok, a Magyarországra irányuló beruházások, magyar vállalatok külföldi beruházásai - fontos, determináló, meghatározó szerepet játszanak. Magyarország számára kritikus fontosságú a külföldön beruházó magyar vállalatok biztonsága jogi, fizikai és gazdasági szempontból, de legalább ennyire fontos a nálunk beruházó vállalatok biztonságtudata, mert az egy fontos beruházásösztönzési eszköz. Magyarországon fejenként 8600-8700 eurónyi közvetlen működőtőke-befektetés van. Ennek a dinamikus növelése a magyar gazdaságpolitika egyik fő célkitűzése, hiszen ezek a Magyarországra érkező beruházások rendre magas hozzáadott értékű termelést vagy szolgáltatást nyújtanak, magyar embereknek adnak munkalehetőséget, magyar családok számára biztosítják a kiszámítható jövőképet. Ezen európai megállapodás betartása pedig tanúbizonyságot tesz a jogbiztonságról, és egy újabb ösztönző tényező lesz arra, hogy Magyarországot a legvonzóbb közép-európai beruházási környezetként határozzák meg a vállalatok. Tájékoztatom önöket, hogy 2019-cel bezárólag öt esztendőn keresztül minden évben megdőlt a Magyarországra irányuló beruházások rekordja; az idei esztendő nyilvánvalóan ebből a szempontból más kategóriába tartozik. Ugyanakkor a következő hónapokra 806 magyarországi vállalat 377 milliárd forintnyi beruházást vállalt, amellyel több mint 140 ezer munkahelyet védenek meg. Emellett pedig néhány nagy nemzetközi vállalattal is olyan tárgyalások vannak folyamatban, amelyek lehetővé teszik, hogy a magyar gazdaság a válság után is a lehető leggyorsabban visszatérjen arra a növekedési pályára, amelyet az elmúlt években bejártunk, és amelynek eredményeként a tavalyi esztendő végén a magyar gazdaság tudta bemutatni a leggyorsabb növekedési ütemet Európában. A magyar emberek, a magyar vállalatok teljesítménye, összefogásuk a magyar kormánnyal az elmúlt években a magyar beruházási környezetet a legvonzóbb közép-európai beruházási környezetté tették. Érdekünk, hogy ez fennmaradjon, ezt a célt pedig szolgálja az önök előtt fekvő törvényjavaslat, így annak támogatására kérem tisztelt képviselőtársaimat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) (10.30) ELNÖK: Köszönöm, Szijjártó miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! 1991ben Csehszlovákia és Hollandia kétoldalú beruházásvédelmi egyezményt kötött. Az egyezmény rendelkezései szerint ha nem sikerül az egyik fél és a másik fél beruházója közötti vitákat békés úton megoldani, azokat választott bíróság előtt kell rendezni. Erre alapozva indított eljárást egy Szlovákiában működő holland biztosítási vállalkozás, az Achmea 2008-ban. Szlovákia azonban kifogásolta a választott bíróság ítéletének jogszerűségét. Ezt követően az ügy egészen az Európai Unió Bíróságához jutott fel. A bíróság nagytanácsa kimondta, hogy a holland-szlovák beruházásvédelmi megállapodás vitarendezési mechanizmusa nem fér össze az uniós jogrendszerrel. Mint fogalmaztak, a mechanizmus nem alkalmas annak biztosítására, hogy az említett jogvitákat az uniós bírósági
